1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Hetényi: Az 1938-as bécsi döntést követően kialakult problémák a szlovák–magyar határövezetben

2. előterjesztettek egy kérvényt, hogy a határmenti falvak lakosainak, kiknek a túloldalon található ingatlanja, megkönnyítsék az adó befizetését (a felettes hivatalok engedjék meg az érintett jegyzőknek, az adóbeszedés idejére, a zavartalan átlépést a másik oldalra); 3. további kérdések - okmánybélyegek fizetése a községi tanúsítványok kiadásáért; a visszautasított látta- mozás konkrét esetei megoldódtak; a tulajdonosi igazolványok pontosabb jelölése; a határon vezető út használata a határőr őrjáratok számára.64

Kellemetlen benyomást és felháborodást keltett a szlovák lakosságban a szlovák-magyar bizottság kölcsönös határforgalomról tartott tárgyalása, amelyre 1943. december 14-én, Nagymihályban került sor. A megvendégelés során a „Sand" étteremben, a szlovák hivatalnokok utasítására, a küldötteknek egy cigányzenekar állítólag szlovák és magyar nótákat játszott. Ennek a vendégséggel egybekötött tárgyalásnak a kezdeményezője a járási parancsnok volt, a jelenlévők között megtaláljuk a szobránci és nagykaposi főszolgabírókat is.65

Az Állambiztonsági Központ egyik fő feladata állam biztonságának garantálása volt az. Ezért természetes, hogy a hatalmi-büntető gépezet66 ezen eleme is figyelte a helyzetet a határszélen. A központ, „Hibák a kishatárforga- lom működtetésében" címmel, 1942. március 25-én saját rendelkezést adott ki ezzel kapcsolatban, melyben kizárta a magyar honvédség tagjait a határmenti ülésekről. Miután több járási hivatal is kifejezte aggályait, 1942. szeptember 16-án ezt korrigálnia kellett. Az új rendelet szerint a kizárás nem vo64 A megállapodás egyes részleteit még 1943. szeptember 2-án újra pontosították Félben. Az éberhardi telepesek magyarországi földjeinek védelméről az Állami Földhivatal még 1944 márciusában tárgyalt a magyar féllel. SA Bratislava - poboéka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 49, é. Dl-468/1944 prez.

65 A magyar küldöttség hiánycikkek vásárlására használta fel ezt az ott-tartózkodást. A járási parancsnoknak magyarázkodnia kellett, mivel az ügy iránt az Állambiztonsági Központ is érdeklődött: „...a társadalmi tapintat és udvariasság természetes igénye volt a külföldi delegációval szemben, mikor a vendéglátó szerv eleget tett a társadalmi kapcsolatokból következő kéréseiknek, és nem tért el a két küldöttség kölcsönös korrekt kapcsolatától..." A Sáros-Zempléni Megyei Hivatal következetes rendelkezést hozott, hogy a megyei hivatal elöljáróságán minden megbeszélést jelentsenek, a pontos program feltüntetésével. SNA, f. ÚŐB, k. 554, é. 1730/1944.

66 A központon kívül ide sorolhatjuk a rendőrséget, csendőrséget, hadsereget, pénzügyőrséget, bíróságokat, adminisztratív közigazgatási apparátust, a Fllinka Gárdát, a Freiwillige Schutzstaffelt és egyebeket. Koréek, Ján.: Niekolko poznámok k problematike mocensko-represívneho aparátu slovenského Státu. In Bystricky, Valérián (ed.): Slovensko v rokoch druhej svetovej vojny. Bratislava, SNR - HU SAV, 1991. 30. Továbbá Kamenec, Ivan: Politicky systém a rezim slovenského Státu v rokoch 1939 - 1945. In Bystricky, i. m. 13-23. Koréek, Ján: Slovenská republika 1943 - 1945. Bratislava, MO SR, 1999. 49-113.

137