1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Hetényi: Az 1938-as bécsi döntést követően kialakult problémák a szlovák–magyar határövezetben

ra. Még augusztus 1. után is, mikor a mezei munkálatok (aratás) már befejeződtek, 149 igazolványt láttamoztak... A magyar hivatalok egyáltalán nem láttamozták azon földművesek vagy munkások igazolványait, akikről megtudták, hogy gárdis­ták... A legtöbb nehézséget a losonci rendőrkapitányság okozta nekünk."52 Láthat­juk, hogy a kérvények elbírálásakor az eljárás formálisan rendben volt, de az egyes személyek kérvényeivel kapcsolatban, akik a magyar szervek szempontjából nem voltak megbízhatóak, bekövetkeztek az előrelátható obstrukciók. A későbbi időszakból fennmaradt még egy jelentés, amelyben szintén a határátlépő igazolványok körüli probléma játsza a főszerepet. 1944. szeptemberében probléma merült fel a magyarországi határforgalom­ban, mivel néhány szlovák szerv felhagyott a határátlépő igazolványok két­nyelvű kitöltésének gyakorlatával (erre a szlovák külügyminisztérium fi­gyelmeztetve lett). A pozsonyi járási parancsnok válaszában azt mondta, hogy a magyar határrendészeti szervek a határátlépő igazolványokban írt szöveget csak magyar nyelven töltötték ki, és ezért a Szlovák Köztársaság részéről ugyanazt a szöveget szlovákul írták be. Bár elintézte, hogy a jövő­ben ezeket, az okmányokat kétnyelvűén töltsék ki, megkérte a belügymi­nisztériumot is, hogy járjon közben a magyar fél igazolványainak ugyani­lyen módon történő kitöltése érdekében.53 Az egyéb, nyilvánvaló, határon átnyúló problémákból és azok esetleges következményeiből csak néhány figyelemreméltó mozzanatot emelnék ki. Nem messze Gölnicbányától, a határ közelében, ámbár magyar területen, feküdt az Erika üdülőövezet. Mivel a szlovák hivatalok oda megtagadták határmenti kilépők kiadását, a felüdülésre vágyó gölnicbányaiak és a kör­nyékbeliek titokban látogatták. Annak ellenére, hogy mindkét oldal bizton­sági szervei jó információkkal rendelkeztek az illegális látogatókról, az elfo­gásukra kifejtett igyekezet sosem hozott komolyabb eredményt. A tettené­rés nagyon ritka volt, mivel az ellenőrzést megnehezítették a környék sűrű erdői. Csak egy sikeres esetről tudunk, mikor 1942. július 12-én három göl- nicbányai fiatalt elfogott a pénzügyőrség.54 Visszaéléseket is feljegyeztek a határátlépő igazolványokkal kapcsolat­ban. A nem rendeltetésszerű használatra különféle okok miatt került sor. A határmenti kilépőket illegális tevékenységükben megfelelően tudták hasz­nosítani pl. az ellenállókat és zsidókat csempésző személyek. Egyéb okok közé tudjuk besorolni az ismert emberek temetéseire való igyekezetei. Pl. mikor a magyar Eberhardon (nem messze Szenctől), 1943. szeptember 1-én 52 SNA, f. MV, k. 715, c. 2170/1940 adm. 53 A pozsonyi járási parancsnok arra is figyelmeztetett, hogy a magyar fél szlovákokat - ideiglenes igazolványok tulajdonosait - fordított vissza, indoklás nélkül (a felkelés kitörése után a magyar hivatalok ideiglenesen lezárták északi határaikat). SA Bratis­lava - pobocka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 51, c. Dl-1634/1944 prez. 54 SNA, f. Ústredna státnej bezpecnosti (d'alej ÚSB), k. 347, c. 25262/1942. 134

Next

/
Oldalképek
Tartalom