1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Hetényi: Az 1938-as bécsi döntést követően kialakult problémák a szlovák–magyar határövezetben

A pozsonyi szakasz tárgyalásain komolyabb problémákkal találkozhatunk, ahol a kapcsolat a magyar katonai parancsnoksággal komoly nehézségekbe ütközött. 1938. november 17-én a pozsonyi járási parancsnok a pozsonyi szakasz összekötőtisztjével Cseklészre (a község abban az időben Magyarországhoz tartozott) utazott, ahol a magyar hivatalok képviselőivel volt megbeszélt találkozója. Ezen át kellett volna venniük a kishatárforgalmat, a leszerelt lovak és járművek visszaadását valamint a telepeseket érintő ügyeket. Nagyon kellemetlenül meglepte őket a jelenlévő magyar miniszteri megbízott durva viselkedése,32 aki megtagadta a kért információk megadását. Nyájasabban tárgyalt velük a somor- jai járási katonai parancsnok Bleszkányi Lajos alezredes, aki végül átvette a telepesek - csallóközi menekültek - kihallgatásáról készült 14 jegyzőkönyvet.33

Az említett Slejmár ezredes 1938. december 15-én megegyezett a magyar összekötőtiszttel, hogy a magyar őrségnek, amely Alsómajorban, egy szlovák területen található házban van elszállásolva (mivel a magyar oldalon az elszállásolásuk nehézségekbe ütközött), tilos szabadon mozognia szlovák területen, kimondottan csak lakhatja az épületet. Ezen a találkozón megegyeztek arról is, hogy Alaómajor lakosai használhatják a közös utat, amely a határvonalat szegélyezte, de önkényesen nem léphetik át a demarkációs vonalat.34

A Pozsonyi Járási Hivatalban 1939. február 9-én fontos megbeszélésre került sor a kishatárforgalom szabályozásával kapcsolatban, melyen a Pozsonyi, Modori és Szeredi járások képviselői jelentek meg az egyik, míg a Somorjai és Galántai járások képviselői a másik részről. Tisztázták, hogy mely községek tartoznak a 10 kilométeres övezetbe. A szlovák gazdasági és pénzügyminisztérium, vámhatóság és a pozsonyi rendőrparancsnokság megjelent képviselői azt javasolták, hogy Főrév községet ne vegyék be ebbe a sávba, mivel az Pozsonnyal zárt kerületet alkot. Az, akkoriban önálló falucskának meg kellett hátrálnia a rendőrbiztonsági és vámügyi szempontok miatt (maga a főváros a 10 kilométeres távolságon túl feküdt). A magyarok javaslatát, hogy Nagyszombat is kerüljön bele a kishatárforgalmi sávba, a gazdasági minisztérium és a vámhatóság is, közelebbről nem részletezett gazdasági okokból ellenezte, valamint azért, mert Nagyszombat a Pozsony - Zsolna vasúti fővonalon feküdt. Megegyeztek azonban további átkelők nyitásában a földművesek számára (háromról, a Pozsonyi és Somorjai járások határán),35 a vadászat és a fegyverviselés tilalmán a demarkációs vonal

32 A pozsonyi származású Zelinger Ernő megbízott, a pozsonyi járási parancsnok osztálytársa volt.

33 A szlovák hivatalok azelőtt az alsómajori lakosság panaszait próbálták megoldani (Cseklész mellett), akiket a közös határmenti úton való mozgásukban korlátoztak. ŐA Bratislava - poboíka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 22, í. 2375/1938 prez.

34 ŐA Bratislava - poboíka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 23, c. 22/1939 prez.

35 Abban az időben útlevéllel a Pozsonyi járásból a Somorjai járásba két közúti és két vasúti határátkelőhelyen lehetett átjutni (közúton Somorja - Dénesd és Pozsonyiván128