1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Hetényi: Az 1938-as bécsi döntést követően kialakult problémák a szlovák–magyar határövezetben
mentén 1,5 kilométer mélyégben (kivéve a hivatalos szerveket és vadőröket).36 A határon átnyúló autóbusz-közlekedés kérdéseiben is közös nevezőre jutottak. Engedélyezték, hogy sürgős esetben az arbitrázsterületről a betegeket Pozsonyba szállítsák. Megegyeztek, hogy a kivándorlók átköltöztetésére minkét oldalról a rendes határátkelőhely használandó. írásba foglalták a nyersanyagok szállításának megkönnyítését, valamint a mestervizsga letételéig engedélyezték az átengedett területekről származó inasok pozsonyi tartózkodását, akik már megkezdték Pozsonyban az inaséveiket.37 A következő tanácskozás, a pozsonyi járási parancsnok és a magyar hivatalok képviselőinek megbeszélése 1939. március 3-án38 zajlott le a Szene melletti Rétén. A résztvevők eldöntötték, hogy átruházzák átkelőhely nyitási jogkörüket, az illetékes csendőrőrsökre. Azok további átkelőhelyeket állapíthatnak meg a földművesek és dolgozók számára a demarkációs vonalon, amelyeket aztán a konkrét helyeken egyeztetnek a magyar határőrökkel.39 A Dé- nesd község környéki gazdák panaszaira való tekintettel, miszerint kevés a kisegítő munkaerő, a járási főnök itt javasolta, hogy engedjék meg a magyar ka - Cseklész, vasúton Úszor - Csallóközcsütörtök és Pozsonyivánka - Cseklész). A határátlépő igazolvánnyal rendelkező személyek használhatták ezeket az átkelőket is, ahogy a csak alkalmi kilépőkkel igénybe vehető két másikat is. A Modori járásból Szene körzetébe útlevéllel egy közúti határátkelőhelyet lehetett használni (a Po- zsonysárfő - Szene úton), és kettőt csak alkalmi kilépővel. Útlevéllel a Szeredi járásból a Galántai járásba egy közúti és egy vasúti határátkelőn (közúton Nagymácséd - Szered, vasúton Szered - Galánta), valamint kilépővel hét átkelőn lehetett átmenni. SA Bratislava - poboéka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 25, é. 847/1939 prez. 36 Horvátgurab néhány lakosának szokása volt a határ melletti vadorzás. 1938. december 15-én a magyarok a horvátgurabi Stefan Belzart behurcolták Cseklészre, miután további három személlyel vadorzáson kapták az erdészlak mellett, szlovák területen. Ide érkezett három emberével a vadászati jog tulajdonosa, Horvát Antal, Cseklészről. A csoportok között lövöldözésre került sor, miközben Belzart megfogták és bevitték a cseklészi csendőrőrsre, ahol megverték. Ezután elengedték. Sem Horvátnak, sem más vadászterület-tulajdonosnak nem volt joga a járási hivatal különleges engedélye nélkül vadászni ezeken a végeken. A hivatal ilyen engedélyt valószínűleg senkinek sem adott ki. Néhány cseklészi azonban a csendőrség előtt úgy nyilatkozott, hogy a pozsonyi járási parancsnok engedélyével, vadászati céllal lépték át a demarkációs vonalat a szlovák oldal felé. A járási parancsnok ezt természetesen tagadta. ŐA Bratislava - poboéka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 23, é. 94/1939 prez. 37 §A Bratislava - poboéka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 25, é. 847/1939 prez. 38 Máshol a járási parancsnok azt írja, hogy a találkozóra 1939. február 3-án került sor. A következő megbeszélés 1939. április 3-án történt, Pozsonyivánkán. Ezért lehetséges, hogy a tanácskozásokra rendszeresen - 1939. február 3., március 3. és április 3. - került sor. §A Bratislava - poboéka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 25, é. 821 a 847/1939 prez. 39 A kormányrendelet kiadásáig, vagyis átmenetileg. §A Bratislava - poboéka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 24, é. 438/1939 prez. 129
