1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Hetényi: Az 1938-as bécsi döntést követően kialakult problémák a szlovák–magyar határövezetben

napi elzárással sújtották.12 A demarkációs vonalon való átkelés feltételeinek részletes szabályozásáról a helyi összekötőtisztek csak később egyeztettek.13

A gazdasági vegyesbizottság megállapodása értelmében a kishatárforga- lom14 1938. december 5-én nyílt meg.15 Ugyanezen a napon újították fel a kereskedelmi16 és postai összeköttetést, valamint a vasúti személy- és teherszállítást.17 A kishatárforgalmi-átkelőket főleg a határsáv földművesei és mezőgazdasági idénymunkások használták. A határ átlépéséhez a jegyzői hivatal illetve a csendőrőrs által kiállított alkalmi határátlépő igazolványra volt szükségük.18 1939. január 4-től a kishatárforgalmat a demarkációs vonaltól számított 15 kilométerről, 10 kilométer távolságra csökkentették. A 10 kilométeres határövezetben a szlovák oldalon 382 falu, míg a magyar olda12 Őtátny archív (a továbbiakban ŐA) Bratislava - poboéka Módra, f. Okresny úrad (OÚ) Bratislava-vidiek, k. 21, é. 2159/1938 prez.

13 Ezek közül említésre érdemesek a következő pontok: 1. azok a személyek, akik véglegesen vagy hosszabb időre Magyarországra távoztak, csak fontosabb határátkelőkön léphették át a határt. Mindegyiknek rendelkeznie kellett útlevéllel és az illetékes járási hivatal engedélyével; 2. a kishatárfogalom azoknak volt engedélyezve, akiknek elengedhetetlen volt földjeik művelése. Mindenhol átmehettek, ahol szlovák pénzügyőrök őrködtek, de aznap vissza is kellett térniük. Személyigazolvánnyal és az út céljának jegyzői hivatali igazolásával kellett rendelkezniük; 3. a demarkációs vonal átlépése mindig csak 8 és 16 óra között volt engedélyezett; 4. azokat a személyeket, akik Magyarországról Szlovákiába akartak véglegesen átköltözni, de nem tudták igazolni, hogy községi illetőségük Szlovákia területén van, nem volt szabad a Csehszlovákiába beengedni. ŐA Nitra - poboéka Nitra, f. OÚ Zlaté Moravce, k. 28, é. 102/1939 prez.

14 Az ún. Podébrady-i megállapodás szerint, kihirdetve Törvénytár (a továbbiakban Tt.) 53 sz. t. 1938-ban.

15 Ezt a dátumot többé-kevésbé formálisan állapították meg, mivel az illetékes tárgyalásokat a határátkelőhelyeken nem érkeztek eddig a napig befejezni.

16 Az 1937. november 17-én kelt kereskedelmi szerződés szerint, kihirdetve Tt. 52 sz. t.

17 ŐA Bratislava - poboéka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 22, é. 2504/1938 prez. Néhány helyen, a vasúti pályát, még az evakuáció végrehajtása után, az állami hadkészültség idején felszedte a katonaság. Ezért fel kellett ezeket újítani. Ennek kapcsán, 1939. február 2-án, Cserencsény (Nyustyai járás) község mellett kisiklott egy magyar különvonat, melyben véletlenül egy 12-tagú cseh-szlovák - magyar határmegállapító bizottság utazott (két 15 méteres sín volt kidobva). A balesetért a Rimaszombati Magyar Vasúti Hivatal volt a felelős, amely a vonat indításáról nem értesítette a cseh-szlovák vasúti hivatalt és a határőrséget sem. A balesetben senki sem sérült meg. SNA, f. MV, k. 14, é. 2716/1939 prez.

18 A földművesek („A" egész évre) és munkások („B" egy évre) igazolványait valamint az alkalmi kilépőket (5 napra, egyszeri kilépéssel, csak megbízható személyeknek), az utazás célját és szükségességét tisztázó kihallgatás után adták meg. Az igazolványok érvényességét, melyeket minden év első hónapjaiban adtak ki, kölcsönös láttamozáshoz kötötték. ŐA Bratislava - poboéka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 27, é. 2936/1939 prez.

125