1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Hetényi: Az 1938-as bécsi döntést követően kialakult problémák a szlovák–magyar határövezetben
Ion 511 falu feküdt.19 A határ stabilizálódása után 161 kishatárforgalmi átkelő állt a lakosság rendelkezésére a szlovák-magyar határszakaszon.20 Azon állampolgároknak, akik nem éltek a határsávban, a kulcsfontosságú nemzetközi határátkelőket kellett használniuk, az útlevelekre vonatkozó előírásokkal (31 közúti határátkelőhely,2117 nemzetközi vasútvonal és 3 vízi út). A tartományi közigazgatás a Tartományi Hivatallal együtt 1939. december 31-én megszűnt. Szlovákia, 1940. január 1-én, 6 megyére és 61 járásra lett felosztva. A kétszintű közigazgatás, a megyei és járási hivatalokkal, a belügyminisztérium alá tartozott. A regionális önkormányzatokat már a „l'udák kormány" hatalomra kerülése után felszámolták. A visszacsatolt területeken a katonai parancsnokságok 1938. decemberének végén megszűntek. Ügyvitelüket átvették a főszolgabírói hivatalok. Ez a terület betagozódott a magyarországi vármegyerendszerbe - nagy részét hozzácsatolták a 8 szomszédos magyar vármegyéhez, a maradékból pedig két új vármegyét hoztak létre.22 Mikor a magyar civil közigazgatás átvette a magyar katonai szervek kezéből a hatásköröket, egyúttal a kezdeményezés is a kezében került a helyi szintű szlovák partnerekkel történő tárgyalásokban.23 A tárgyalások a határ menti problémák felszámolását szolgálták. A helyi szintű állami hivatalok és szervek magyar partnereikkel folytatott tárgyalásainak lefolyása és eredménye nem csak az országos politikától, de a túloldali hivatalnokok személyes hozzáállásától is nagyban függött. Hogy pontosabb elképzelésünk legyen a problémákról, melyek az akkor létrehozott szlovák-magyar határral kapcsolatosak, érdemes közelebbről 19 A kishatárforgalom előnyeit, kivételek keretében, további 21 szlovák község lakosai is kihasználhatták, akik a határtól 10 - 15 kilométeres távolságban laktak. 1940. márciusi adatok. Údaje za marec 1940. ŐA Nitra - pobocka Nitra, f. OÚ Zlaté Moravce, k. 33, 6. 547/1940 prez. SA Nitra - poboéka Nitra, f. OÚ Nitra, k. 40, bez C./1939 prez. 20 A határmelléki földek tulajdonosai többször kérelmezték a munkások számára létesített átkelők sűrűségének növelését, a szlovák hivatalok azonban nem tettek eleget kérésüknek. SA Nitra - pobocka Nitra, f. OÚ Zlaté Moravce, k. é. 33, 6. 547/1940 prez. 21 A vámügyeket a vámhivatalok intézték. 1938 decemberében Szlovákia magyarországi határain 19 vasúti és 27 közúti vámhivatal volt. §A Bratislava - pobocka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 22, c. 2632/1938 prez. 22 Vietor, i. m. 45. 23 A helyi közigazgatás szervezésének és működésének kérdéseivel kapcsolatban részletesen lásd Janas, Karol: Trencianska zupa (1940 - 1945). K niektorym otázkam vzniku, exis- tencie a fungovania verejnej správy na Trenciansku. Trenéín, Fakulta sociálno-ekonomic- kych vzfahov TU AD, 2007. 9-19. Tisliar, Pavol: K otázke organizácie a fungovania státnej správy na Slovensku v rokoch 1938 - 1945. In Lackó, Martin (ed.): Slovenská republika ocami mladych historikov 11. Tmava, Mercury, 2003. 55-82. Tisliar, Pavol: Náért postavenia okresnych úradov na Slovensku pocas krajinského zriadenia (1928 az 1939). Historica XLV. Bratislava, FiF UK, 2002. 219-223. Tisliar, Pavol: Okresná správa na Slovensku pocas I. CÍSR. In Historica XLV1. Bratislava, FiF UK, 2005.147-185. 126
