1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Hetényi: Az 1938-as bécsi döntést követően kialakult problémák a szlovák–magyar határövezetben

tudták koordináltan és hatékonyan kezelni a határmenti problémákat és tevékenységük nem egyszer ellentétes reakciókhoz vagy káoszhoz vezetett.

A szlovák határ biztosításában a pénzügyőrség játszotta a főszerepet,9 valamint a határmenti csendőrőrsök, rendőrségi, járási és jegyzői hivatalok.10 11 A kapcsolattartás a magyar megszálló hadsereggel, a hírszerzői feladatok és az anyag előkészítése a határmegállapító munkálatokhoz a csehszlovák összekötőtisztek feladatai közé tartozott.11 A Csehszlovákiát és Magyarországot elválasztó demarkációs vonalon való á átlépés Dél-Szlovákia megszállása utáni időszakban csak bizonyos határátkelő pontokon, az illetékes csendőrőrs engedélyével, és csak mezőgazdasági céllal volt lehetséges. A napszállta és napfelkelte közötti időszakban a demarkációs vonal átlépése tilos volt (kivételt képezett az orvosi segítség felkeresése és a tűzoltásnál való segédkezés). Éjszaka a lakosság bármilyen egyéb mozgása a demarkációs vonal mentén lévő négy kilométer széles sávban fekvő falvakban szigorúan tilos volt. A demarkációs vonal engedély nélküli átlépését pénzbüntetéssel vagy 14

9 Szám szerint 44 felügyelősége alá 193 őrs tartozott. A szlovák-magyar határövezetben 20 felügyelőség és 90 őrs teljesített szolgálatot. 1939. májusi adat. Slovensky národny archív [a továbbiakban SNA], fond [a továbbiakban f.] Ministerstvo vnút- ra [a továbbiakban MV], kartón [a továbbiakban k], 10, c. 7050/39 prez. Az Állam- védelmi Őrség határmenti zászlóaljai (a továbbiakban ÁŐ) - pénzügyőrség, csendőrség, rendőrség - gyakorlatilag működésképtelenek voltak a csehek kitelepítése után a Protektorátusba. Az ÁVŐ egységeit 1939 májusában megszüntették. Részletesen lásd Baka, Igor: Spolupráca a vzt'ahy medzi Hlinkovou gardou a slo- venskou armádou (1939 - 1941). Vojenská história, 2002,1. sz. 113.

10 A pénzügyőrség tagjainak száma nem érte el az államhatárok biztosítására szükséges szintet, ezért a Hlinka Gárda és a katonaság osztagai segítették ki őket. Részletesen lásd Baka, Igor: K problematike zaistenia hraníc Slovenska v rokoch 1939-1944. Vojenská história, 2003, 7, sz. 121-130.

11 Az új szlovák-magyar határt a szlovák oldalon A, B, C és D övezetre osztották. Lev Prchala hadseregtábomok parancsnoksága alá tartozott Pozsonytól a Losonci járás keleti határáig eső terület - vagyis a Stefánik felsőszintű parancsnokság. A határ e részét osztotta Prchala A és B övezetre. Az A övezet, pozsonyi és nyitrai szakaszaiban Jindfich Bejl tábornok parancsnokolt, a B övezet korponai és losonci szakaszaiban pedig Václav Wola tábornok. A C és D övezet (Ferdinand parancsnokság, a Nyustyai járástól keletre, dobsinai, gölnicbányai és nagymihályi szakaszokkal) területének irányítására Jozef Beránek dandárparancsnok lett kijelölve. Az ő összekötőtisztjeik főleg a Magyarországgal szomszédos járások járási hivataliban dolgoztak. SNA, f. MV, k. 3, c. 725/1938 prez. Lásd még Zudel, Juraj: Písomnosti stycnych dőstojníkov na úse- ku Bratislava z rokov 1938-1939. Slovenska archivistika, 1992,2. sz. 44-55.

124