1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Milan Olejník: A bécsi döntés a korabeli szlovák sajtóban
30-án Németország, Anglia, Franciaország és Olaszország aláírták az ún. müncheni egyezményt, mely alapján Csehszlovákiát nyugati határvidékének átengedésére kötelezték Németország javára, beleértve a védelmi erődítményeket, fegyvereket és katonai berendezéseket is. A müncheni egyezménnyel, amely tulajdonképpen egy diktátum volt, a Csehszlovák Köztársaság (CSSZK) nemcsak terültet és több millió lakost veszített, de egyre növekvő függőségbe került Németországtól is. A Müncheni egyezmény precedenst teremtett Lengyelország és Magyar- ország területi igényei számára. Amíg Lengyelország a Teáin környéki régiót követelte, Magyarország, aki sosem békéit meg Szlovákia elvesztésével, a történelmi Magyarország részeként értelmezett területek visszaadásának követelésével állt elő. A Magyarország és Csehszlovákia1 között zajló ún. komáromi tárgyalások, valamint azok sikertelensége után a bécsi döntés, voltak a legellentmondásosabb események a csehszlovák-magyar történelem során. Németország és Olaszország, 1938. november 2-i diktátuma alapján, a dél-szlovákiai régió átadására, a Magyarországon és Szlovákiában is tomboló nacionalizmus idejében került sor. Mindkét ország politikai légkörére jellemző az a tény, hogy egyik oldal sem volt elégedett a bécsi döntés eredményével. Tekintettel a tárgyalt esemény összetettségére, és annak mai napig ellentétes megítélésére mindkét ország történészei részéről, nem beszélve a közvéleményről és a politikai szubjektumok képviselőiről, nem kívánunk értékelő álláspontot elfoglalni, mivel az tulajdonképpen csak egy újabb irreális kísérlet lenne, a jelenleg még mindig, mindkét oldal által másképp látott és tolmácsolt esemény megoldására. Ezen írás célja tehát sokkal szerényebb - a korabeli szlovák sajtó szemüvegén át láttatva, legalább felületes képet szeretne adni a bécsi döntésről, valamint az azt megelőző komáromi tárgyalásokról.1 2 A müncheni egyezmény után Szlovákia sosem látott politikai forrás időszakán ment át. A csehszlovák kormány dezorientációja a megsemmisítő 1 Szlovákia autonóm státuszának megszerzése után sor került a köztársaság nevének megváltoztatására is, Cseh-Szlovák Köztársaságra. Az idézett szlovák lapok ezt a változást eleinte nem követték következetesen. Az idézett részletekben az állam megnevezése a publikált formában szerepel. 2 A dolgozat a korabeli sajtóban megjelent hírek és kommentárok részletei alapján van összeállítva, úgy ahogyan azokat a legjelentősebb szlovákiai politikai pártokat képviselő napilapok megjelentették. Főleg a következőket idéztük: Slovenská politika - a Republikánus Párt sajtóorgánuma, Robotnícke noviny - a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt orgánuma, A-Zet - a Csehszlovák Nemzetiszocialista párt napilapja, Novosti - Kelet-szlovákiai regionális napilap. Az ellenzéki lapokból a következőket idéztük: Slovak - Hlinka Szlovák Néppártjának napilapja és Národnie noviny - a Szlovák Nemzeti Párt lapja. A Kommunista Párt napilapja a Slovenské zves- ti, a Komáromi tárgyalások idején már be volt tiltva. 100
