1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Milan Olejník: A bécsi döntés a korabeli szlovák sajtóban
müncheni ítélet után, hatványozva Edvard Beneá elnök lemondásával, lehetővé tette a szlovák autonómiáért küzdő Hlinka Szlovák Néppártjának (HSES), hogy erélyesebben fellépjen politikai céljainak megvalósításáért. A zavaros cseh-szlovákiai politikai helyzetet csak tovább mélyítette, hogy meg kellett oldani a Dél-Szlovákiában élő magyar kisebbség kérdését, úgy, hogyan azt a Müncheni egyezmény előírta. A Slovenská politika nevű napilap Jelentkeznek a magyarok is című cikkében reagált erre a tényre, ahol ezt írta: „A négy nagyhatalom müncheni konferenciájának határozatairól szóló jegyzőkönyvekben közvetve sejtetik, hogy most a Csehszlovákiában élő magyarok kérdésnek megoldására kerül majd sor... Dr. Kamii Krof- ta, külügyminiszter, tegnap este 23 órakor jegyzéket nyújtott át a prágai magyar nagykövetnek, melyben tolmácsolja a csehszlovák javaslatot, hogy a legrövidebb időn belül alakítsanak csehszlovák-magyar közös szakértői bizottságot, amely a csehszlovákiai magyar kisebbség problémáját vizsgálná. Ezzel majdnem egy időben, a prágai magyar nagykövet is jegyzéket adott át dr. Krofta, külügyminiszternek. Ebben a magyar kormány a müncheni konferencia döntésére tekintettel kéri, hogy a budapesti és a prágai kormány között közvetlen tárgyalásokra kerüljön sor..."3 Az említett cikk további részében a szerkesztőség közölte, hogy „a késő éjszakai órákban érkezett a rossz hír, amely véget vetett reményeinknek, hogy Magyarországgal megegyezhetünk a magyarlakta területek átadása nélkül is. Magyarország, felbátorodva Lengyelország példáján, aki ultimátum útján kikényszeríttette Csehszlovákiától a Teáíni járás átadását, szintén hasonló útra lépett, és követeli a magyarlakta vidékek kiadását."4 A cikk végén a napilap szerkesztő- ségsége kifejezte ezen tények feletti sajnálkozását: „Ez a hír azt jelenti, hogy fel kell készülnünk a legfájdalmasabb veszteségekre, amely csak Szlovákiánkat érheti, vagyis a magyarjaink által lakott néhány területünk elszakítá- sára."5 Érdekes, hogy a korabeli felfogásban a magyar kisebbség mint „a mi magyarjaink" szerepel. Elasonló kifejezést használt a Robotnícke noviny is, mikor az említett eseményről tájékoztatott - „A magyar kormány ...azt követeli, hogy a magyaroknak önrendelkezési joguk legyen köztársaságunkban. A müncheni döntéssel a négy nyugati nagyhatalom felsorakozott magyarjaink eme kérése mögé..."6 A helyzet alakulásáról hasonlóan tájékoztatott a többi szlovák időszaki sajtótermék is.7 3 Slovenská politika, 1938. október 4. 4 Uo. 5 Uo. 6 Robotnícke noviny, 1938. október 4. Magyarországgal is megkezdődnek a tárgyalások, Szlovákia egy részének hozzácsatolásáról. 7 Például a Národnie noviny, 1938. október 4. cikkében Mit adunk Magyarországnak? 101
