1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Gulyás László: A szlovák–magyar lakosságcsere második világháború alatti diplomáciatörténeti előzményei, különös tekintettel Eduard Beneš tevékenységére
a Faraghó-féle küldöttséggel, Beneá azzal a kéréssel fordult a szovjet félhez, hogy a fegyverszünet feltételei közé iktassák be a magyar lakosság Csehszlovákiából történő kitelepítését, valamint a lakosságcserét is.56 A szovjet fél kitért a kérés elől, azt válaszolta, hogy ilyen jellegű kérdésekről a békeszerződésnek, és nem a fegyverszüneti egyezménynek kell rendelkeznie.57 A londoni emigráns kormányt azonban nem lehetett ilyen könnyen leszerelni. Hubert Ripka külügyi államtitkár 1945. január 9-ei táviratában arra utasította Fierlingert, a moszkvai csehszlovák követet, ismét szorgalmazza Moszkvában, hogy a kitelepítés kérdését vegyék be a fegyverszüneti egyezménybe.58 A szovjet diplomácia ezúttal megértőbb volt a csehszlovák kéréssel kapcsolatban, s Molotov meghívta Fierlingert arra a megbeszélésre, ahol a Magyarországgal kötendő fegyverszüneti egyezmény feltételeit tisztázták a szövetségesek. Az 1945. január 15-ei megbeszélésen - ahol Angliát Balfour nagykövet, míg az USA-t Harriman nagykövet képviselte - a csehszlovák kérést „tréfálkozva", az alábbi módon vezette elő Molotov: „Mi legyen tehát azokkal a magyar polgárokkal, akiket a csehszlovákok nem szeretnek? Én amellett vagyok, fogadjuk el a javaslatot."59 Ám Harriman határozottan ellenezte a felvetést, Balfour pedig nem volt hajlandó az ügyről tárgyalni, mondván, az ilyen típusú problémák a békeszerződés hatáskörébe tartoznak. A két nyugati nagyhatalom álláspontja a későbbiek során sem változott meg, így Molotov támogatása ellenére a Magyarországgal 1945. január 20- án aláírt fegyverszüneti egyezményben nem történt említés a csehszlovák fél ilyen irányú követeléséről.60 A kassai kormányprogram Az 1945-ös év elején Fierlinger - aki ekkor már sokkal inkább a csehszlovák kommunisták embere volt, mint a londoni kormányé - tolmácsolta BeneS- nek Moszkva azon kérését, hogy az elnök és kormánya a Szovjetunión keresztül térjen vissza Csehszlovákiába. Beneá az ötlettől egyáltalán nem volt elragadtatva, mert már mutatkoztak azok a jelek, amelyek a Szovjetunió és a csehszlovák kommunista emigráció igazi arcát körvonalazták.61 Egyrészt a Moszkvából visszaérkező londoni kormányküldöttség vezetője, Frantiéek Nemec arról számolt be Beneánek, hogy a szovjet politikai rendőrség, illetve a csehszlovák kommunista emigráció tagjai részéről ellenséges lépéseket ta56 A Faraghó-féle küldöttség tárgyalásairól lásd GOSZTONYI i. m., 180-181. p. 57 Kaplan i. m., 98. p. 58 Uo. 98-99. p. 59 Uo. 99. p. 60 A fegyverszüneti egyezményről lásd GOSZTONYI i. m., 243. p. 61 Josef HANZAL: Edvard Benes. Arcképek kettős tükörben. Dunaszerdahely, 1997, 60. p. Lásd még ugyanebben a kötetben ÁDÁM Magda: Edvard Benes című tanulmányát. 61
