1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Gulyás László: A szlovák–magyar lakosságcsere második világháború alatti diplomáciatörténeti előzményei, különös tekintettel Eduard Beneš tevékenységére
pasztáit.62 Másrészt Szlovákia esetleges szovjet tagköztársasági státusának felmerülése, illetve a Kárpátalja kérdésében tanúsított szovjet magatartás is Beneá pesszimizmusát erősítette. Benessel foglalkozó művében Táborsky, Ladislav Feierabend (a londoni emigráns kormány pénzügyminisztere) visszaemlékezése alapján azt írja 1945 márciusáról, hogy Benes ekkor már tisztába került a dolgok valódi állásával, „nagyon szkeptikus volt a nemzetközi helyzet alakulását illetően... optimizmus nélkül tekintett háború utáni hazájára... és húsz éven belül új világháború kitörésével számolt".63 Feierabend 1945. március 9-én azt javasolta Benesnek: „Elnök úr, nem menjen Moszkvába!"- azaz egészségügyi problémáira hivatkozva (Benes ekkor tényleg egészségügyi problémákkal küszködött) ne fogadja el a moszkvai invitálást.64 Benes azonban nem fogadta meg a tanácsot, 1945. március 17-én - a londoni emigráns kormány tagjaival együtt - újra Moszkvába érkezett. A londoni polgári és a moszkvai kommunista emigráció tagjai, továbbá a Szlovák Nemzeti Tanács küldöttsége március 22-től március 29-ig egyeztették nézeteiket.65 A megbeszélések során „kidolgozták", pontosabban jóváhagyták a kormányprogramot. Valójában a kommunisták Gottwald vezetésével még a tárgyalások megindulása előtt elkészítettek egy kormányprogram-tervezetet, és a többi párt képviselői - saját kidolgozott program hiányában - ezt tekintették tárgyalási alapnak, ezt próbálták meg a tárgyalások során csiszol- gatni. így gyakorlatilag a Csehszlovák Kommunista Párt programjának „némi" átalakításával született meg a kormányprogram, melyet kihirdetési helyéről kassai kormányprogramnak nevezünk.66 A program tizenhat fejezetből épült fel, közülük most csak azokkal a részekkel foglalkozunk, amelyek a kisebbségek megbüntetésével kapcsolatosak. A tárgyaló felek a német és magyar kisebbség kérdésében nagyon hamar megegyeztek.67 A kormányprogram nemzeti kisebbségekre vonatkozó VIII. fejezetében azonban Benes kívánsága ellenére nem jelentették be a kisebbségek kitelepítését, ehelyett így intézkedtek: „Azok a szörnyű tapasztalatok, amelyeket a csehek és szlovákok a német és magyar kisebbséggel kapcsolatban szereztek - amely kisebbségek túlnyomó részben a köztársaság ellen irá62 A csehszlovák kommunisták taktikájára lásd ZlNNER i. m., 87-99. p. 63 Táborsky i. m., 195. p. 64 Zeman-Klima i. m., 228. p. 65 A moszkvai egyeztetésekről lásd Kaplan i. m., 103. p.; Janics 1989 i. m., 95. p.; Zinner i. m., 90-95. p.; Zeman-Klima i. m., 229-238. p. 66 A kormányprogram teljes szövegét közli BORSINÉ TOLDY Mária - SzOKOLAY Katalin (szerk.): Harc a hatalomért 1943-1948. Az európai népi demokratikus forradalmak válogatott dokumentumai. 1. kötet, Bulgária és Csehszlovákia. Budapest, 1979,82-113. p. 67 Lásd bővebben Gulyás László: A csehszlovák-magyar lakosságcsere rövid története. Kapu, 1993/10-12. szám, 54-77. p. 62
