1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Štefan Šutaj–Sápos Aranka: A magyar-csehszlovák lakosságcsere. Előzmények és következmények
mány fenntartja magának a jogot arra, hogy a magyarkérdést más eszközökkel oldja meg.16 A magyar delegáció részleges megoldást javasolt. A lakosság egy részének cseréjét azzal a feltétellel fogadta el, hogy megszüntetik a csehszlovákiai magyarokkal szembeni megtorló intézkedéseket, és hogy további megoldásként csak a területi revízió jöhet szóba.17 A magyar sajtó a lakosságcserére vonatkozó javaslatokat azokon a területeken tartotta elfogadhatónak, ahol a magyar kisebbség szétszórtan élt, az erőszakos kitelepítést viszont „az emberi jogokkal összeegyeztethetetlennek" ítélte.18 Szlovák oldalról - főleg a demokrata párthoz közeliek körében - javaslatok hangzottak el a magyarországi szlovákok szlovákiai magyarokkal való kötelező cseréjére is.19 A decemberi tárgyalások sikertelenül félbemaradtak, és 1946. február 6- 10. között folytatódtak. A tárgyalások után a mindkét fél által aláírt jegyzőkönyvben hangsúlyozták, hogy a delegációk eddig csak a magyarországi szlovákok és csehek önkéntes cseréjéről egyeztek meg, „szemben az azonos létszámú csehszlovákiai magyar lakosság személyi állományával".20 Belátták, hogy „a csehszlovákiai magyar lakosság kérdése továbbra is megoldást igényel", ahhoz elégtelen az egyezmény aláírása21 Mindkét fél kijelentette, hogy ezt a problémát a lehető legrövidebb időn belül megoldja, és abban az esetben, ha nem egyeznek meg, akkor a rendezésre váró kérdést a békekonferencia elé terjesztik. A csehszlovák kormány az egyezség létrejöttéig kötelezte magát, hogy a magyar nemzetiségű lakosság száműzését és kitelepítését nem folytatja, „azon intézkedések kivételével, melyek az érvényes jogi előírásokkal és a munkaerő-foglalkoztatással váltak indokolttá",22 illetve kötelezte magát a közalkalmazottaknak nyújtandó létminimum folyósítására. A jegyzőkönyvben - melyet az egyezmény elfogadásának napján írtak alá - a két állam megállapodott arról, hogy a sajtóban olyan álláspontot fejt ki, mellyel lehetővé teszi az egyezmény megvalósításához szükséges kedvező légkör kialakítását. A Csehszlovákia és Magyarország közötti lakosságcsere-egyezményt tehát 1946. február 27-én aláírták. V. cikkelye szerint Csehszlovákia területé16 Gyorsírói jelentés az Alkotmányozó Nemzetgyűlés 1946. június 3-ai üléséről - J. Masaryk felszólalása, 10-11. p. 17 Sloboda, 1945. december 15. 18 Kis Újság, 1945. december 2.; Magyar Nemzet, 1946. január 9.; Kossuth Népe, 1945. december 2. 19 A Felszabadított Dél Almanachja. Nitra, 1947, 303. p. 20 SNA, Belügyminisztériumi Alap, 246. kart. a. j. 41 544. Jegyzőkönyv a csehszlovákiai magyar lakosság és a magyarországi szlovák és cseh lakosság problémakörének megoldásáról folyó tárgyalások első szakaszáról. 21 SNA, Belügyminisztériumi Alap, 246. kart. a. j. 41 544. 22 Uo. 38