1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Štefan Šutaj–Sápos Aranka: A magyar-csehszlovák lakosságcsere. Előzmények és következmények
ről Magyarországra olyan létszámú lakosságot kell áttelepíteni, amely megegyezik azon szlovák és cseh nemzetiségű személyek számával, akik Magyarországról Csehszlovákiába áttelepülésre jelentkeztek. Az egyezmény VIII. cikkelye szerint Magyarországra egyoldalúan át kell telepíteni azon magyar nemzetiségű személyeket, akik az SZNT 1945. május 13-ai, 33. számú rendeletének 1-4. és 5. §-a alapján bűntettet követtek el. A csere nem érintette azokat, akik 1938. november 2. után települtek le Szlovákia területén.23 Az egyezmény aláírását a magyar fél kudarcként, „egyoldalúan Csehszlovákia számára előnyös", kikényszerített megállapodásként könyvelte el.24 Az egyezményben foglaltak megvalósításának elősegítése érdekében - a X. cikkely szerint - Csehszlovákia és Magyarország két-két képviselőjéből vegyes bizottságot alakítottak. Az egyezménybe foglalt függelék alapján további intézkedéseket hoztak. A csehszlovák fél tett néhány, a másik oldal számára kedvező lépést. A vegyes bizottság 9. és 22. számú döntése alapján pl. az egyezmény hatályba lépése előtt Magyarországra távozók magukkal vihették ingóságaikat.25 A vegyes bizottság a Magyarország és Csehszlovákia közötti kölcsönös érdekek, a népcsere és minden ezzel összefüggő kérdés és konfrontáció ütközési zónája volt. A vegyes bizottság határozatai tulajdonképpen útmutatásként szolgáltak a lakosságcsere megvalósítására.26 Az egyezményről szóló tárgyalások után a csehszlovák fél szakértői bizottságot állított fel, amely a megvalósítandó legszükségesebb intézkedéseket dolgozta ki. Ezzel összefüggésben elhatározták, hogy a szlovákiai Áttelepítési Hivatal elnökét és a lakosságcsere meghatalmazottját, Daniel Okálit meghívják a Megbízottak Testületének ülésére. A tanügyi, a művelődésügyi és a szociálisügyi megbízotti hivatalra ruházták az áttelepítés magyarországi és hazai propagálásával foglalkozó feladatokat, valamint a szlovákiai Áttelepítési Hivatal szervezési tevékenységét. A belügyi meghatalmazotti hivatalnak biztosítania kellett a fasiszták, anyások, nyilasok őrizetbe vételét, és ellenük büntető eljárás megindítását. Össze kellett állítania azon személyek névsorát, akik Magyarországról költöztek át, és segítenie kellett a nemzeti bizottságok és a kulturális központok dél-szlovákiai újraszervezését, 23 SNA, a Megbízottak Testületének Elnöki Hivatala (a továbbiakban: MT EH), a Megbízottak Testületé 1946. február 25-ei ülésének jegyzőkönyve. Az egyezmény elemzését lásd még Szabó Károly - É. SZŐKE István: Adalékok a magyar-csehszlovák lakosságcsere történetéhez. Valóság, 1982/10. szám, 90-91. p. 24 Stephen Kertész: Tire Last European Paece Conference: Paris 1946 - Conflict of Values. Lantiam, 1985, 33. p. 25 SOkA Presov, JNB Presov, 5. kart. 1159/47. 26 Közzétették pl. a Szlovákiai Áttelepítési Hivatal Értesítőjében. A vegyes bizottság legfontosabb határozatairól részletesebben ír Ján BobáK: A Csehszlovákia és Magyarország közötti lakosságcsere (1946-1948). Szlovákok külföldön, 1982/8. szám, 78-84. p. 39
