1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

Előzmények és következmények - Štefan Šutaj–Sápos Aranka: A magyar-csehszlovák lakosságcsere. Előzmények és következmények

aki ugyan az év végére már nem számolt a magyarok teljes kitelepítésével, de ugyanakkor feltételezte egy kiterjedt lakosságcsere megvalósulását. a magyarok nálunk csak kevéssel vannak többen, mint a szlovákok Magyar- országon" - mondta.11 1945. október 24-ei ülésén a kormány a népcserére vonatkozó egyezmény mielőbbi megkötésének reményében még a magyar nemzetiségű személyek vagyonának elkobzását is leállította. Kivételnek számítottak azok, akik fasiszta szervezetek, irredenta pártok funkcionáriusai voltak, vagy akik szabotálták a földek megművelését, valamint azok, akik a büntető törvénykönyv 108. számú állambiztonsági törvényének 1. §-a alá estek.11 12

A magyar fél a lakosságcsere elvét egyértelműen azzal utasította el, hogy az nem megfelelő módszer a szlovákiai magyar kisebbség kérdésének megoldására. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. szeptember 15-ei ülésén dementis, a Külügyminisztérium államtitkára kijelentette, hogy Magyarország elutasítja a lakosságcsere elvét, és a magyarok szemében „a megoldás e formája közvetetten nácizmust és rasszizmust jelent".13 Csehszlovák oldalról viszont a szlovákiai magyarok határ közelében való megtartásának igyekezeteként, majd egy későbbi revizionista politika előfeltételeként értékelték a magyar álláspontot.14

A csehszlovák politika előnyére vált, hogy Csehszlovákia - Magyarországgal szemben - a győztes országokhoz tartozott. A tárgyalásokra, amelyekre a szlovák fél olyannyira készülődött, hosszú ideig nem került sor. A szociáldemokrata pártok és a kommunisták képviselői ugyan 1945. szeptember 30. és november 4. között Prágában előzetes konzultációkat tartottak, ahol szóba került a szlovákiai magyar kisebbség jövője is, ám közvetlenül nem érintették a lakosságcsere kérdését.15

Csehszlovák-magyar tárgyalásra csak 1945. december 2-án került sor Prágában. A csehszlovák kormány álláspontját dementis képviselte, s hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia végérvényesen szeretné rendezni a magyar lakosság ügyét. Megállapította, hogy a lakosságcserével nem orvosolható a teljes probléma, ezért a csehszlovák kormány elképzelése szerint a magyarkérdés végleges megoldásában a lakosságcsere csak az első lépés lenne. További lépésnek az etnikailag szlovák származásúak kategóriájának kiszélesítését szánta - a polgárok kérhetnék a csehszlovák állampolgárság visszaadását. Ha a népcserére vonatkozó szerződést nem lehetne megkötni, a csehszlovák kor11 Uo. Gyorsírói jelentés az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945. október 28-ai üléséről.

12 Státny okresny archív (Állami Járási Levéltár; a továbbiakban: SOkA) Michalovce, Járási Nemzeti Bizottság (JNB) Michalovce, 5. kart. 97/46. sz.

13 SNA, EH SZNT. Az SZNT1945. szeptember 15-ei plenáris ülésének jegyzőkönyve.

14 SNA, EH SZNT, 38. kart. Jegyzet az 1945. október 4-ei, Magyarországgal való tárgyalások kérdéseiről. A Szovjetunió és a magyarkérdés Csehszlovákiában. Praha, 1946,3. p.

15 SNA, GT Alap, 509. sz.

37