1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Štefan Šutaj–Sápos Aranka: A magyar-csehszlovák lakosságcsere. Előzmények és következmények
Stefan Sutaj - Sápos Aranka A magyar-csehszlovák lakosságcsere. Előzmények és következmények Az emberiség történelme a lakosság elűzésének, erőszakos kitelepítésének vagy etnikai hovatartozása miatti száműzésének történelme is. A második világháború utáni időszakot Európa egyes országaiban a lakosság nagyszámú - kényszerű és önkéntes - elvándorlása jellemezte. Tipikus példa erre a németek kitelepítése Lengyelországból, vagy a magyaroké Csehszlovákiából, amely a második világháború utáni évek Európájának legszámottevőbb kényszermigrációja volt. Az országok közötti lakosságcsere keretében történő kényszerű áttelepe- dés a szlovákiai magyar nemzetiségű lakosság egy részét is érintette - a Csehországba való kitelepítés és a Csehszlovákia és Magyarország közötti lakosságcsere formájában. Az államok közötti lakosságcsere gondolata nem a második világháború után keletkezett, s nem Csehszlovákia és Magyarország esetében alkalmazták először a történelem során. A Balkánon kialakult nemzetiségi ellentéteket - már az első világháború idején - a lakosság kölcsönösen szervezett kitelepítésével oldották meg. 1913-ig 60 ezer bolgár települt át Macedóniából Bulgáriába, és kb. 80 ezer görög Bulgáriából Görögországba. Az első világháború után a Neuilly-i békeszerződés 56. cikkelye elrendelte az etnikai kisebbségek Bulgária és Görögország közötti cseréjét. Az akció megvalósítása érdekében bizottságot hoztak létre, melyben a két állam és a Népszövetség képviselői kaptak helyet. Az 1927. április 1-ig tartó áttelepítés során Trákiából és Macedóniából 100 ezer bolgár, Bulgáriából pedig kb. 50 ezer görög települt át. Az 1923. január 30-ai Lausanne-i szerződés alapján ugyanebben az időben Görögország és Törökország között is lakosságcsere zajlott. Az 1925. március 31-ig tartó akció során 315 ezer görögországi mohamedánt és 192 ezer törökországi görögöt telepítettek át.1 A népcsere gondolata szlovák-magyar viszonylatban is felmerült már. A Közalkalmazottak Szövetsége - a határmegállapító bizottság komáromi tárgyalása idején, 1938 októberében - javasolta, hogy „igyekezzenek elérni az itteni magyarok kicserélését a magyarországi szlovákjainkra, és Magyarország javára semmiféle területi engedménybe ne egyezzenek bele".1 2 1 Slovensky národny archív, Bratislava (Szlovák Nemzeti Levéltár, Pozsony; a továbbiakban: SNA), Szlovák Liga Alapja, 6. kartoték. Jegyzetek a nemzetiségi kisebbségek cseréjéről és rekolonizációjáról. 2 SNA, Szlovák Liga Alapja, 72. kart. 34
