1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

Előzmények és következmények - Simon Attila: Előzménye volt-e az 1938-as év a csehszlovákiai magyarok 1945 és 1948 közötti jogfosztottságának?

István felvázolta egy 1938. decemberi írásában, a csehszlovákiai magyarok között. Jóllehet a szélsőjobb meglehetősen szervezetlen, bázisa pedig minimális volt, jelenlétét mégis bizonyítja, hogy a visszacsatolás előtti napokban Érsekújvári Magyar Nemzeti Gárda aláírással az EMP két helyi vezetőjét keményen támadó, Holota János polgármestert és Turchányi Imrét „zsidóbérencnek" és „magyarellenesnek"minősítő röplapok jelentek meg.39

A hivatalos szlovák propaganda ellenére október második felében már nemcsak a szlovákiai magyar lakosság, de a Dél-Szlovákiában élő szlovákok is kész tényként kezelték a határrevíziót. Ezt erősítette bennük a prágai belügyminisztérium október 13-án kiadott körlevele is, amely a szudétanémet térség átadásának tapasztalatait is felhasználva az állami hivatalok tudomására hozta a déli területek kiürítésének alapelveit.40 A körlevél az evakuálás előkészítésének azonnali megkezdésére szólította fel az érintetteket, hogy a kiürítést a szükséges időben minél gyorsabban végre lehessen majd hajtani. A gyakorlat azonban ezúttal is megelőzte a hivatalokat, hiszen a Dél-Szlo- vákiából érkező hírek már október első napjaiban egyes üzemek és hivatalok költöztetéséről, az élelmiszerraktárak kiürítéséről szóltak. A nyitrai méntelep igazgatósága - a prágai földművelésügyi minisztérium rendelkezéseire hivatkozva - már október 3-án a lóállomány evakuációjának előkészítésére szólította fel a Komáromi járás méntelepeit,41 de hasonló utasítást kapott Prágából Dél-Szlovákia egyik legjelentősebb ipari üzeme, a füleki zománcgyár is.42

A Rimaszécs melletti cseh-szlovák kolóniából október első napjaiban, a már említett kacagópusztai fegyveres incidens után megkezdődött a légionárius telepesek családjainak elköltözése, noha a Telepítési Hivatal „csupán" október 18-án adta ki a várhatóan elcsatolandó területek evakuálási tervét.43 A titkos tervezet a Dél-Szlovákiába települt kolonisták többségének evakuálását előirányozta, elsősorban azonban a határvédelemben is exponáltak, a légionárius múlttal rendelkezők, valamint a cseh nemzetiségűek útra kelésével számolt, s minden számba jöhető kolónia számára kijelölt egy-egy szlovákiai birtokot.44 Átmeneti szállásként elsősorban állami, mara39 MOL, K-28,1940-P-17499.

40 NA CR, PMV-AMV 225, k. 1045, 28550/1938. Jednání s Mad'arskem.

41 SObA Komárno, OÚ KN, k. 82,1430/1938. prez.

42 Nem minden csehszlovák vállalat választotta a menekülést. A Bat'a cipőgyár (amelynek szinte valamennyi jelentősebb településen volt boltja) még a komáromi tárgyalások idején egyeztetéseket folytatott az MNT képviselőivel, majd Komáromban bejegyeztette a Cikta Cipőipari és Kereskedelmi Részvénytársaságot.

43 SNA, MH, k. 950,14/38. táj.

44 Az evakuációs terv öt olyan telep kiürítésével is számolt, amely végül Szlovákia területén maradt. Ilyen a Pozsony melletti Miloslavov, valamint az akkori Nyitrai járásba tartozó Dögös, Mezőkeszi, Józsefmajor és Dolina Vel'ká kolónia.

28