1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

Előzmények és következmények - Simon Attila: Előzménye volt-e az 1938-as év a csehszlovákiai magyarok 1945 és 1948 közötti jogfosztottságának?

tárok revíziója bármelyik nap megtörténhet. A felismerés hatására az addig nyugodt Dél-Szlovákia szinte egy emberként mozdult meg. A megmozdulások részben spontán akciók lehettek, nem szabad azonban kizárni, hogy azok mögött az EMP és közvetetetten a budapesti kormányzat állt, bár a rádiókészülékek beszolgáltatása kétségkívül gyöngítette a magyarországi propaganda lehetőségeit.

Október 2-án a magyar járásokban még nyugalom honolt. Igaz, Feleden már ekkor is vitatkozó csoportok kialakulásáról számoltak be a jelentések, Ekecsen pedig a délután folyamán magyar zászlót tűztek ki a községházára, amit még aznap este leszedett a Komáromból kiküldött csendőrjárőr.17 Október 3-án azonban - éppen amikor a köztársaság iskoláiban újraindult a több mint egy hete szünetelő tanítás - már általános nyugtalanság uralta egész Dél-Szlovákiát. Az események gócpontjai a Csallóközben és Kassán voltak, de szinte valamennyi magyarlakta járásban történtek megmozdulások: az utcára kivonuló tömegek magyar lobogót tűztek a lakóházakra és a középületekre, a magyar himnuszt énekelték és az általuk lakott területek azonnali visszacsatolását sürgették. Ismétlődő követelésük volt a mozgósításkor elvitt lovaik, valamint lefoglalt rádiókészülékeik visszaadása is. A dél-szlovákiai megmozdulások alaphangját a somorjai események adták meg. Ezen a felső-csallóközi járási székhelyen a járási hivatal vezetőjének másnapi jelentése szerint „1938. október 3-án 9 órakor a magyar lakosság mintha parancsra cselekedne, magyar nemzeti színű zászlókat rakott ki a házakra, a templomokra, és magyar nemzeti színű kokárdákkal a ruháján és magyar zászlók alatt a Járási Hivatal előtti téren gyülekezett".18 Ezt követően a mintegy ezerfős tömeg elénekelte a nemzeti himnuszt, és Magyarországot, illetve Horthy kormányzót éltette. A községi hivatal előtti nagy demonstráción So- morja polgármestere, dr. Zelliger, és az EMP vezetője, Furdanich tartottak beszédet. Az anyaországhoz való visszacsatolás óhajáról szónokoltak, egyben azonban nyugalomra és a törvények respektálására szólították fel a város polgárait. A következő órákban a környező falvak lakossága is Somorjára sietett, illetve a falvakban is megmozdulások zajlottak. Még ugyanezen a napon hasonló eseményre került sor a csallóközi Dunaszerdahelyen, a gömöri Pelső- cön pedig a közmunkára kivezényelt magyarok gyűltek össze a községháza előtt, és énekelték el a nemzeti himnuszt.

A somorjai események híre, különösen az, hogy a hatóságok nem léptek fel ellene, gyorsan elterjedt, s másnap már a Csallóköz és a Mátyusföld szinte valamennyi településén akciók szerveződtek a határrevízió mellett. A legnépesebbre Komáromban került sor, ahol 4-én, az esti misét követően mint17 SNA, KÚ BA, k. 255, 62139/1938. prez. és 62963/1938. prez.

18 SNA, KÚ BA, k. 255, 65647/1938. prez. Okres Samorín, demonátrácie obyvatel'st- va za pripojenie k Mad'arsku.

21