1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

Előzmények és következmények - Simon Attila: Előzménye volt-e az 1938-as év a csehszlovákiai magyarok 1945 és 1948 közötti jogfosztottságának?

polgári leányiskolában pedig szeptember 1-je és október 7-e között negyvennéggyel növekedett a tanulók létszáma.14 Mindezt nem lehet mással magyarázni, mint valamiféle döntő fordulat reményével. S noha az érzelmek és remények nyíltabb kinyilvánítása még váratott magára, a változást már jelezte, hogy a csallóközi Csicsó község utcáin szeptember 23-án reggel a falusi mulatságból hazatérő legények a magyar himnuszt énekelték. Ez az apróságnak látszó momentum azért érdemel figyelmet, mert az első Csehszlovák Köztársaságban a magyar nemzeti színek viselését és a nemzeti himnusz nyilvános éneklését egyáltalán nem tolerálták, sőt - mint azt a számos büntetőper is tanúsítja - szigorúan szankcionálták.15

Az 1938. szeptember 29-30-ai müncheni konferencia eredményei magyar szempontból egyrészt csalódást okoztak (hiszen azon végül nem foglalkoztak a szlovákiai magyarok ügyével), ám a precedens értékű döntés által egyben reményeket is ébresztettek. A magyar diplomácia azonnal mozgásba lendült, s október 1-jén a kétoldalú tárgyalások mielőbbi megkezdését sürgető jegyzéket intézett Prágához.16 Október 3-án pedig a magyar kormány újabb jegyzékben fordult a csehszlovák félhez, amelyben a tárgyalások feltételéül a magyar nemzetiségű politikai foglyok szabadon bocsátását, a magyar nemzetiségű katonák leszerelését és hazaengedését, vegyes etnikumú rendfenntartó erők létrehozását, és a területátadás szimbolikus jeleként két- három város azonnali visszaadását szabta. Miután München miatt Csehszlovákiában épp komoly belpolitikai válság dúlt, amelyet Beneá lemondása, majd a szlovák autonómia kihirdetése tovább mélyített, a határátadásról szóló tárgyalások csupán október 9-én kezdődhettek meg Komáromban.

A szlovákiai magyar politika és a magyar lakosság hangulatának, reakciójának tekintetében a müncheni egyezmény megkötése és a szudétanémet területek német megszállásának megkezdése jelent éles cezúrát. Az etnikai revízió megvalósulása, majd azt követően a csehszlovák kormányzat bejelentése, miszerint nem akadályozza az ország területén élő nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogának érvényesülését, az egyik pillanatról a másikra szabadította ki a palackból a szellemet. Szlovákia lakosságában - nemcsak a magyarokban, de a szlovákokban is - ekkor tudatosult, hogy a trianoni ha14 PopÉLY Gyula: Erős várunk az iskola. Bratislava, 2005, 314. p.

15 Amikor 1938. augusztus 28-án Kamocsán tűzoltóünnepséget szerveztek, a Komáromi Járási Hivatal még arra is felhívta az ünnepséget felügyelő szervek figyelmét, hogy ellenőrizzék, a népviseletbe öltözött lányok szoknyájának alsó szegélyén nincsenek-e magyar nemzeti színek. Státny oblastny archív v Nitre, pobocka Komárno (Nyitrai Területi Állami Levéltár Komáromi Fióklevéltára; a továbbiakban: ŐObA Komárno), Okresny úrad v Komámé (a továbbiakban: OÚ KN), k. 1111/1938. prez.

16 A bécsi döntés diplomáciai előzményeiről lásd Sallai Gergely: Az első bécsi döntés. Budapest, 2002.

20