1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Simon Attila: Előzménye volt-e az 1938-as év a csehszlovákiai magyarok 1945 és 1948 közötti jogfosztottságának?
- a közvéleményben érzékelhető idegesség ellenére - nyugalom honolt.10 11 Ezt egy szeptember 23-ai csehszlovák rendőrségi jelentés is nyugtázta, amely szerint „az események oly gyorsan követik egymást, hogy a magyar lakosság nem tudja azokat követni és megérteni, mivel hosszú ideig arra volt felkészítve, hogy a kisebbségi kérdés a köztársaság keretein belül a határrevízió kizárásával lesz rendezve. A magyar lakosság széles rétegeinek semmiféle radikalizálódása nem észlelhető, bár az bizonyos, hogy nemzeti tudatuk jelentős mértékben megerősödött az utóbbi napokban."11 Sőt, Goring már idézett felszólításával ellentétben a magyar hadkötelesek döntő többsége a prágai kormány által szeptember 23-án meghirdetett mobilizáció során is időben és fegyelmezetten bevonult. Igaz, a visszaemlékezők szerint a bevonuló magyar katonák több helyen Horthy-nótákat énekeltek, s egyértelművé tették, hogy nem szándékozzák életüket áldozni a köztársaságért.12 Noha a mobilizáció kapcsán az EMP vezetőinek internálására nem került sor - pedig arra maguk a magyar politikusok is számítottak -, ám a hatóságok számos településen tartóztattak le magyar közéleti személyiségeket, akiket tulajdonképpen túszként tartottak fogva az esetleges magyar „megmozdulások" ellensúlyozására. Az internáltak számáról jelenleg még nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok, vélhetően azonban több száz személyről lehetett szó, hiszen csupán a Rimaszombati és Feledi járásban több mint ötven embert vettek őrizetbe.13 A magyar lakosság esetleges radikali- zálódásának megelőzését szolgálta a pozsonyi Tartományi Hivatal rendelkezése, amelynek értelmében a müncheni döntés előtti napokban Szlovákia déli járásaiban kötelezően be kellett szolgáltatni a rádiókészülékeket. Dél-Szlovákia azonban ekkor még - legalábbis látszólag - nyugodt maradt. Igaz, a szlovákiai magyarok hangulatának megváltozását már jelzi, hogy az 1938. szeptemberi iskolakezdéskor szinte mindenhol több gyermek lépte át a magyar iskolák kapuit, mint korábban. Kassán például kétszáz magyar elemistával kezdett több, mint az előző évben, a komáromi állami ben SIMON Attila: Az 1938-as csehszlovákiai községi választások és a szlovákiai magyar politika. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2006/1. szám, 111-134. p. 10 Azt, hogy a cseh országrészekkel szemben Szlovákiában nem voltak etnikai incidensek, a szlovák szakirodalom is elismeri. Vö. Valérián BYSTRICKY: K niektorym politicko-spolocenskym otázkam vyvoja Slovenska v rokoch 1935-1938. Forum Históriáé, 2010/1. szám, http://www.forumhistoriae.sk/main/texty_l_2010/byst- ricky.pdf . 11 SNA, KÚ BA, k. 254, 16876/1938. prez. Mad'arsko a sjednotená krajinská kres- fansko-sociálna a mad'arská národná strana - situaőná zpráva. 12 A mozgósítás fogadtatásával kapcsolatban lásd Hangel László (szerk.): Mit élt át a Felvidék? Budapest, é. n. 13 SNA, KÚ BA, k. 254, 3057/1938. prez. Sozam osob konfinovanych u krajského sú- du v Rimavskej Sobote. 19
