1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

„Vonatok Északnak És Délnek" - L. Balogh Béni: A csehszlovák–magyar lakosságcsere Komárom-Esztergom vármegyében

gandáját, ezt követően már csak az önként jelentkezettek összeírását hajthatta végre. Munkáját a magyar szervek nem akadályozhatták, ellenkezőleg, „küldetésük elvégzését" lehetőleg segíteni kellett. Az érintkezés megkönnyítése végett az ország különböző pontjain tevékenykedő bizottsági tagok mellett magyar külügyi összekötők is működtek.

A csehszlovák propagandát és összeírást egy feltétel korlátozta: a bizottság tagjainak és személyzetének tartózkodnia kellett minden olyan tevékenységtől vagy magatartástól, „amely a Magyar Köztársaság szuverenitásával össze nem egyeztethető, vagy a magyar néppel szemben ellenséges volna".18 Ezt viszont a legritkább esetben tartotta be.

A CSÁB 16 körzetben fejtett ki tevékenységet, kettőnek a székhelye közülük Komárom-Esztergom vármegyében volt: az esztergomi az 5-ös, a bán- hidai körzet a 6-os számot viselte.

Az Esztergomban székelő bizottság 1946. március 7-én kezdte el munkáját. Tagjainak névsorát a magyar külügyminisztérium itteni összekötője, Mészáros László másnap küldte meg az esztergomi rendőrkapitányságnak.19 A bizottság 16 tagból állott, volt közöttük egy szlovák őrnagy és három katona is. Vezetője kezdetben Michal Bedecs, míg titkára Frantesek Markus volt. Lakó- és irodahelyiséget, valamint garázsnak megfelelő udvart a polgármesteri hivatalnak kellett biztosítania számukra.20 Élelmezésükről szintén a városnak kellett gondoskodnia, a polgármester viszont arra kérte a főispánt, hogy Esztergom „közismerten nehéz közellátási helyzetére" tekintettel a csehszlovák delegáció által igényelt „5 q kenyérlisztet, 2 q OO-ás lisztet és végül 40-50 q zsiradékot" a vármegye utalja ki.21 Feltételezhető, hogy irodahelyiséget az Erzsébet szálló földszintjén kapott a bizottság, étkeztetése pedig a Bottyán utca 4. szám alatt, özvegy Tiler Alfrédnénál történt.22

A CSÁB célja országszerte az volt, hogy minél több embert rábírjon: iratkozzék föl az áttelepülők listájára.23 Propagandája ennek megfelelően erőszakos, gátlás nélküli és gyakran egyezménysértő volt, visszatetszést és felháborodást váltott ki a magyar lakosság körében. Jellemző, hogy az eszter18 KEMÖL, Komárom-Esztergom megye alispánjának iratai (a továbbiakban: IV. 954.), 2331/1946. ikt. sz.

19 KEMÖL, Államrendőrség Esztergom városi kapitányságának iratai (a továbbiakban: VI. 1.), 934/1946. ikt. sz.

20 KEMÖL, Esztergom város polgármesterének iratai (a továbbiakban: V. 2. a), 2730/ 1946. ikt. sz.

21 A vármegye a kérést elutasította. Lásd KEMÖL, V. 2. a), 2632/1946. ikt. sz.

22 KEMÖL, VI. 1., 934/1946. ikt. sz. (Lapszélre, ceruzával írott feljegyzés.)

23 A csehszlovák fél legalább százezer főt szeretett volna látni a listáin, hogy ezen az alapon ugyanennyi magyartól szabadulhasson meg. SZABÓ A. Ferenc: A második világháború utáni magyar-csehszlovák lakosságcsere demográfiai szempontból. Regio, 1991 /4. szám, 59. p.

143