Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Bevezetés
14 ta versennyel kellett szembenéznie.1 S ebben a versenyben Losonc és Salgótarján jobb lehetőségekkel rendelkezett. Losonc, a „Felvidék Debrecene" hamarabb szabadult meg a földesúri függéstől, hamarabb épült ki vasútja, gyáripara, jelentős volt kereskedelmi és kulturális körzetközponti szerepe. Nem véletlen, hogy az 1880-as évek közepétől azzal az igénnyel lépett fel, hogy a megyeszékhely kerüljön oda. Ez Balassagyarmat fejlődésére végzetes lehetett volna, hiszen székhely mivolta a fejlődésében kulcsszerepet játszott. Ezzel szemben Losonc fejlődését biztosította a fejlett gyáripara, vasútja, széles körű infrastruktúrája.1 2 Bár Salgótarján szédítő iramban fejlődött mind bányászatát, mind ipari nagyvállalatait, mind népességét tekintve (1851 - 808, 1900 - 13552 lakos), de ez az az időszak a település életében, amikor „már nem falu, de még nem város" .3 Míg Losonc 1844-ben megváltotta magát a földesúri terhektől, és 1872-től a megye egyetlen rendezett tanácsú városa lett, addig a megyeszékhely Balassagyarmat földesúri függésben élt, kísérletei a rendezett tanácsú városi státusz elérésére gazdasági okok miatt nem sikerülhettek. Ugyanakkor a város, de az ide települt vármegye is mindent megtett az 1870-es évektől a városfejlesztés érdekében. Városiasodásában tehát nem csak a nagyközség, hanem a megye is érdekelt volt a székhely mivolta miatt. Ez lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy Balassagyarmat a környékének nemcsak közigazgatási, hanem kereskedelmi, pénzügyi, egészségügyi és kulturális központjává is vált. Mindez persze nem pótolhatta a tőkés nagyüzemeket és nagyvállalatokat, amik itt a nyersanyag hiánya miatt nem is létesülhettek, sem a mező- gazdaságra épülő feldolgozóipart, így csak néhány kisebb vállalkozás jöhetett létre. Ez jellemezte a helyzetet az első világháború végéig. „Csak egy gyárkéményt látnánk már városunk felett füstölögni." - olvasható egy 1903. évi újságcikkben. Az iparfejlődés nehézségei mellett, ezzel összefüggésben érzékenyen érintette a várost a vasút hiánya is. Ugyanakkor ebből a korból eredeztethető annak a három jelzőnek a keletkezése, amit hol külön, hol együtt szoktak, váltakozó sorrendben Balassagyarmattal kapcsolatban alkalmazni: hivatalnokváros, kereskedőváros, iskolaváros. A Losonccal kialakult megyeszékhely vita, Salgótarján rohamos fejlődése arra sarkallta a várost és a vármegyét, hogy kihasználva megyeszékhelyi mivoltát, szorgalmazza hivatalok idetelepítését és az azoknak helyet adó épüle1 Balogh Sándor (főszerk.): Balassagyarmat története. Balassagyarmat, 1977 27-266. p., Belitzky János: Mikszáth és Balassagyarmat. Balassagyarmat, 2000. 2 Pálmány Béla: Losonc városiasodása az újkorban és Vigh Károly: Losonc a XIX. században és a századfordulón. In: Fejezetek Losonc történetéből. Pozsony, 2000. 3 Balogh Sándor (főszerk.): Salgótarján története. Salgótarján, 1972.
