Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Bevezetés
15 tek létesítését. Ez a törekvés sikeres lett, hiszen a dualista korszak végére kiépültek a ma is látható, a város építészeti karakterét meghatározó épületek.4 A megye többi városiasodó települése: Fülek, Gács, Szécsény is megjelenik a válogatásban néhány dokumentummal. (Az 1950-ig Heves megyéhez tartozó Pásztó viszont kimaradt e sorból.) A megye falvai közül csak azok tűnnek fel a válogatott iratok között, amelyek valamilyen általános megyei, vagy országos eseménynek adtak otthont. Az 1867-1914 közötti korszakról összeállított jelen dokumentumválogatás Nógrád megye sok évszázados történetéből olyan négy évtized eseményeibe ad vázlatos bepillantást, amely igen sok szállal kötődik mindennapjainkhoz: naponta járunk a korszakban emelt városi épületek között, használjuk a korszakban megépített vasutakat, meghatározó irodalmi hagyományaink, mint a Madách- és a Mikszáth-kultusz, innen erednek. Ekkor kezd kiépülni a köz- és magánhasználatban az elektromos hálózat, az intézményesített állami oktatási és közegészségügyi hálózat, a közvélemény máig vitatott eszköze, az újság. Ekkor válik a mindennapok problémájává a nemzetiségi kérdés. Olyan időszakról van tehát szó, amelyben addig a megyében nem létező vállalatok, folyamatok feltűnésének lehetünk szemtanúi: kialakult a szénbányászat és az arra épülő vasipar, történelmi léptékkel mérve pillanatnyi idő alatt új város - Salgótarján - született, a társadalomban addig soha nem látott új rétegek, mozgalmak jelentek meg, régiek tűntek el. A kötet főcíme: Mikszáth kora. Nem csupán a Mikszáth év indokolná ezt a címadást. Mikszáth Kálmán írói működése (1869-1910) szinte teljesen egybeesik a kapitalista Nógrád megye megszületésével, kiépülésével, jóllehet művei inkább az eltűnő-átalakuló paraszti és nemesi társadalmat mutatják be. Mikszáthról egyetlen dokumentum szól csak a kötetben, hiszen róla könyvtárnyi könyv áll az érdeklődő rendelkezésére mind irodalmi, mind nógrádi vonatkozásait illetően. De nem csak az időbeli egybeesés miatt lehet Mikszáth egy történelmi tárgyú forráskiadás címében, hanem az ő történelemhez való kötődése miatt is. Jóllehet viszonya a történelemhez felemás: egyrészt vonzódik felé, szereti, számtalan témáját innen meríti, másrészt mint tudományról sokszor kétkedő véleményének ad hangot.5 Árulkodóak a szó elé tett jelzői, illetve ezzel kapcsolatos állításai: egyfelől a történelem komoly, nemzeti, családi, okos, igazságos, igazságosztó, nem hazudós, ok4 Borovszky Samu (szerk.): Nógrád vármegye. Budapest, 1911. 5 Kovács Anna (szerk.): Mikszáth és a századvég-századelő prózája. Salgótarján, 1989. és Kovács Anna (szerk.): Mikszáth. A magyar polgárosodás kérdései. Élet a századfordulón. Salgótarján, 1997., Praznovszky Mihály: Nógrádi Mikszáth-lexi- kon. Salgótarján, 1991.
