Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)

Dokumentumok

116 e., A megyebeli külömböző felekezeti tanítóknak szintén egy egy tagja 2., A népnevelési állandó bizottság elnöke a megyebeli tanfelügyelő, en­nek akadályoztatása esetében pedig az, ki a törvényhatósági képviselőtestü­let kebeléből választott tagok közül legidősb. Jegyzőt s ennek helyettesét a bizottság saját kebeléből (tanférfiak közül) választ. 3., A népnevelési állandó bizottság évnegyedenként a megye székhelyén, Balassagyarmaton tartandó ülésére a tagok elnökileg írásban hívandók meg, - a felmerülhető szükséghez képest rendkívüli ülések is tarthatók és úgy a rendes mint a rendkívüli ülésekből teendő jelentések a megye közigazgatási bizottságához terjesztendők be. 4., Érvényes határozat hozatalára az elnökön kívül tíz bizottsági tag je­lenléte szükséges, s minden határozat általános szótöbbséggel hozatik, egyenlő számú szavazatok esetében az elnök dönt. 5., Az állandó közigazgatási bizottság azon tagjai, kiket a vallás és köz- oktatásügyi Minister úr iskolába látogatásokra felhatalmazni fog, a vidékü­kön létező népiskolákat minél gyakrabban meglátogatandják ebbeli tisztük­ben a tanfelügyelők számára kiadott miniszteri utasítás szerint járnak el, s eljárásuk felül a tanfelügyelőnek mindannyiszor rögtön jelentést tesznek a végből, hogy az állandó népnevelési bizottság a megyebeli népiskolák felül közvetlen szemlélet alapján adhasson véleményt. 6., Az állandó népnevelési bizottság törvény szerint a tanügy minden ágában véleményezési s indítványozási joggal bír, s ekként működési köré­ben tartozik mindaz, ami a népnevelés fejlődését és felvirágozását előmoz­dítani képes. Tanácskozik tehát a megye összes népiskoláinak úgy bel, mint külső ügyeiről, s a hiányok részletes kimutatása és a legsikeresb orvoslási módok megállapítása mellett a közigazgatási bizottság elé javaslatot ter­jeszthet más részről mind azon népoktatási kérdésekben véleményt ad, mellyek e czélból a közigazgatási bizottság által hozzá utaltattak. 7., Tanácskozik különösen arról, hogy a megye területén a legalkalmasb helyeken minő népoktatási tanintézetek lennének még akár a törvény pa­rancsához képest, akár a nép szellemi és anyagi kellékei számbavételeivel állítandók? Nem kívántatnék e valamely gazdasági vagy ipari szakosz­tállyal megtoldandó felsőbb népiskola, vagy külön mezőgazdászat! népta­noda; úgy szintén nem lenne e, hol és mi módon a nép kisdedei számára óvoda állítandó? Végül miként lehetne gyakorlatilag keresztül vinni, hogy a népiskolákban a házi iparnak vidékenkint szokásban levő vagy pedig a ki­fejlődött körülmények között bizonyos helyeken meghonosítandó egy, vagy más ága, különösen pedig a női kézi munka, és falusi gazdasszonykodás mindenütt tanítassék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom