Cs. Sebestyén Kálmán: Az MKP és az MDP Nógrád megyei választmányi és bizottsági üléseinek napirendi pontjai mutatókkal 1945–1956 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 55. (Salgótarján, 2009)

Bevezető

BEVEZETŐ

50-es évek. Mit takar ez a megjelölés?

A naptár szerint az 1950. január 1-től 1959. december 31-ig terjedő időszakot. De közhely, hogy ez nem időjelölő kifejezés. Van másik megnevezése is: Rákosi kor, néha használatos a személyi kultusz időszaka is. Ebből, a hatalomgyakorlás technikáját mutató szempontból, az időhatárokat is módosítani kell.

Jellemzője ennek a kornak a Magyar Dolgozók Pártja hatalmi koncentrációja. Folytatva a Magyar Kommunista Párt gyakorlatát, különböző technikákat alkalmazva kiemelkedett a hatalom megszerzéséért küzdő pártok közül, azokat szétdarabolta állandó támadásokkal, vagy - később - lehetetlenné tette működésüket. Ennek következtében kulcspozíciókat szereztek képviselői az államhatalmi szervekben, majd a helyi igazgatásban. Párhuzamosan ezzel, a gazdasági életben szintén döntő jelentőségre tett szert pártszervezetei által. így az MDP felső vezetése határozta meg a politika gyakorlásának formai és tartalmi elemeit is. De jellemző volt rátelepülése az élet minden területére. Ideológiát adott az államélettől a magánéletig, ehhez célokat rendelt, és megkövetelte ezek túlteljesítését.

Annak ellenére, hogy mindig az emberek meggyőzéséről, neveléséről beszéltek, a célok meghatározásában és a feladatok kijelölésében az ellentmondást nem tűrő utasítás, a katonai mentalitás lett általános. Ha valaki, még pártfórumon is, szóvá tette, hogy az elmélet és a gyakorlat nincs összhangban, jobb esetben magyarázatként Virág elvtárs szavai hangzottak el: „A nemzetközi helyzet egyre fokozódik", rosszabb esetben pedig ellenségnek minősítették. Elvárt dolog volt, elsősorban a párttagoktól, az állandó önostorozás, melyet önkritikának kinevezve a „megtisztulás", a jobb munkavégzés egyik feltételeként állítottak előtérbe. (Ez egy idő után kötelező, de tartalmatlan koreográfiái elemmé vált a párt különböző fórumain, testületi ülésein.)

A bolsevik tipusú állampárt ezen - vázlatos - jegyei a két munkáspárt egyesülésétől kezdve jelentkeztek egyre nyíltabban és agresszívabb módon. A korszak záró éve - mint ahogy a másik közkeletű elnevezés, a Rákosi kor, mutatja - az emblematikus személy, Rákosi Mátyás és köre kiszorulása a hatalomból, melyet az 1956. októberi forradalom tett visszafordíthatatlanná. Ez egyben a hatalmat birtokló párt, a Magyar Dolgozók Pártja felbomlását is jelentette.