Cs. Sebestyén Kálmán: Az MKP és az MDP Nógrád megyei választmányi és bizottsági üléseinek napirendi pontjai mutatókkal 1945–1956 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 55. (Salgótarján, 2009)
Bevezető
6 Mit tudunk erről az időszakról? Általánosságok szintjén igen sokat, alaposabb elemzés, feltárás alapján egyre többet. A hetvenes évek végéig egyfajta látszólagos szemérmesség vetült a korszakra. Adódott ez abból, hogy bármilyen kutatás, feldolgozás óhatatlanul elvezetett volna 1956 októberéig. A meghatározó politikai szereplők jelentős része pedig érintett volt ebben, s az elhallgatás módszerét nem szándékoztak feladni. A hetvenes évek végén már nem éltek azok a személyek, akik neve összeforrt az ötvenes évek első felével. Ennek következtében az MSZMP Párttörténeti Intézet keretében, koordinálásával indultak meg kutatások, melyek főként az 1953-ig tartó „kemény" szakasz gazdasági (Berend T. Iván, Pető Iván - Szakács Sándor stb.) és ideológiai (Szabó Bálint, Balogh Sándor stb.) kérdéskörét igyekeztek feltárni. A Magyar hétköznapok Rákosi Mátyás két emigrációja között 1945-1956 című kötet szerzői bevezetőjükben némi kritikával meg is állapították: „A történészek, ha az ötvenes évekről szólnak, többnyire csak a magas politika változásait elemzik, s kevés szót ejtenek azokról, akik napról napra, cselekvőként vagy szenvedőként - nemritkán mindkét szerepben - élték át ezeket az időket." (Gyarmati György - Botos János - Zinner Tibor - Korom Mihály Bp., 1988.) A kilencvenes évek elején nem elsősorban ez az időszak, hanem az 1956. októberi forradalom és következményei kerültek a tudományos feldolgozások homlokterébe. Ezzel összefüggésben, az előzmények feltárása, folyamatok tisztázása, értelmezése kapcsán bontakozott ki - időben „visszafelé" - széleskörű kutatás, mely napjainkban is tart. Nógrád megye vonatkozásában szerényebb eredmények vannak. Bár 1956 összefüggéseiről bőséges irodalom létezik, az előzmények alaposabb kutatása még gyermekcipőben jár. Az ötvenes évekről a legteljesebb áttekintés az 1974- ben megjelent, a megye történetéről szóló kiadvány negyedik kötetében található. Ezt az a Jakab Sándor jegyezte, aki ifjúsági vezetőként 1946-ban tűnt fel az MKP megyei vezetésében. A kétéves pártfőiskola elvégzése után 1955 szeptemberétől az MDP megyei harmadtitkára, fél évvel később másodtitkára lett, amely pozícióban szervezeti kérdésekkel foglalkozott. 1956 decemberétől az MSZMP megyei ideiglenes intézőbizottságának elnöke, majd megyei első titkár 1966 közepéig, mikor a belügyminiszter első helyettesének nevezték ki. Nem volt idegen számára a történeti kutatás: a hatvanas évek elején az MKP megyei szervezetének kiépüléséről készített tanulmányt, később pedig - többek között - Balogh Sándorral együtt, ő szerkesztette A magyar népi demokrácia története 1944-1962 című kiadványt. A megyetörténet jelzett kötetét három részre tagolta: 1944-48, 1948-56 és 1957-62 közötti időszakokra. Az ötvenes évekről szóló részben elsősorban a leírás dominál, forrásanyagának gerincét pedig a jelen kötetben közölt választmányi és megyei bizottsági napirendi pontok anyagai adják. Megállapításaiból
