Cs. Sebestyén Kálmán: Az MKP és az MDP Nógrád megyei választmányi és bizottsági üléseinek napirendi pontjai mutatókkal 1945–1956 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 55. (Salgótarján, 2009)
Bevezető
9 egyes napirendi pontok után szerepelnek a jegyzőkönyvben, amely így tagoltabb, áttekinthetőbb lett. Leváltásához betegsége adott alapot, de valójában a tszcs-szervezés elhanyagolása volt a bűne. Gyárfás János követte, aki szintén egy évig tevékenykedett itt. Borsodnádasd- ról került Nógrádba. „Ahogyan a beszélgetéseinkre visszaemlékszem, ő nem is akart Nógrádba jönni, főként nem itt maradni" - idézi vissza Hajdú József. Gyárfásnak - ahogy Bottyánnak - sem volt tapasztalata egy megye vezetésében, hisz területi pártmunkát végzett idekerülése előtt. Míg elődje a szervezeti kérdéseket részesítette előnybe, ő a személyzeti munkát vonta magához. Ebben az időszakban került be a legtöbb új ember a Megyei Bizottságba, egy részük rövid időre. Az üléseken a központi szervek határozatainak ismertetése mellett rendszeresen az első titkár referált a fegyelmi ügyekről, illetve azok felülvizsgálatáról. Ezen kívül csak a kötelező titkári beszámolóknál és a napirendi pontok összefoglalóinál tűnik föl a neve. Már 1950 közepén megjelennek, de rendszeressé Gyárfás idejében válnak az írásos mellékletek a napirendi pontokhoz. így a jegyzőkönyvek szerkezetében újabb változás, hogy a beszámolók felolvasása után kérdések hangzanak el az anyaghoz kapcsolódva. Az előterjesztő ezekre válaszol, majd kezdődnek a hozzászólások, melyek egyben a vita szerepét is betöltik. Az összefoglaló után felolvassák - ha van - a határozati javaslatot, melyet szintén az írásos melléklet tartalmaz. A felső pártvezetés személyzeti politikájában jelenlévő tudatos rotáció mellett okot is adott leváltására. Ugyanúgy, mint Bottyán, Gyárfás is tevékenysége kiemelt területén követte el azt a hibát, mely leváltásához vezetett. 1951. március 15-ikén a Központi Ellenőrző Bizottság a kéthónapos pártiskolára történt rossz személyi kiválasztás miatt (tervszerűtlenség, szervezetlenség, „több fasiszta múlttal rendelkező egyén került be az iskolára") dorgálásban részesítette, s fél év múlva elhelyezte Nógrádból. Az 1951 augusztusától 1953 júliusáig első titkári funkciót betöltő Nagy Kálmán irányító tevékenysége sem volt látványos. Budapesten, a Magyar Rug- gyantaárúgyár üzemi párttikára volt, majd rövid ideig a pártközpont Agitációs és Propaganda Osztályán dolgozott. 1950 szeptemberében beiskolázták a kétéves pártfőiskolára. Az első év elvégzése után innen került Nógrádba megyei első titkárnak, ő - mintha egyesítette volna elődjei preferenciáit - a fegyelmi ügyek mellett szervezési kérdésekkel is foglalkozott. 1952 augusztusától az újonnan létrehozott másodtitkári poszt nagymértékben tehermentesítette, főként a számára idegen mezőgazdasággal összefüggő problémákkal való foglalkozástól. Ugyanis erre Hajdú Józsefet nevezték ki, aki korábban Rétság járási titkár, majd megyei szövetkezeti felelős volt. Ismerték egymást, mert a pártfőiskolán első évben évfolyamtársak voltak. Hajdú visszakerülésével a megyébe érzékelhetően formálódott a bizottságon belül egy csoport azokból a funkcionáriusokból, akik korábban együtt dolgoztak vele. Ennek ellenére váratlanul érte őket Nagy Kálmán leváltása. Hajdú József a következőképp emlékezik a történtekre: röviddel a Megyei Bizottság ülése előtt Nagy felkereste őt. „El
