Cs. Sebestyén Kálmán: Az MKP és az MDP Nógrád megyei választmányi és bizottsági üléseinek napirendi pontjai mutatókkal 1945–1956 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 55. (Salgótarján, 2009)
Bevezető
10 mondta, hogy a megyei bizottság ülésére azért lesz szükség, mert ő elmegy a megyéből. En nagyon meglepődtem és megkérdeztem, hogy hová megy, és ki lesz az utódja. Erre azt válaszolta, hogy nem tudja, de jön majd a Központi Vezetőség egyik titkára, aki meg fogja mondani... A Központi Vezetőség titkára elmondta, hogy Nagy Kálmán más területen fog dolgozni, s ezért javasolja első titkári beosztásából való felmentését. Utána javasolta, hogy a megyei bizottság válasszon meg engem első titkárnak... A KV titkára sem a megyei bizottság ülése előtt, sem utána nem beszélt velem. Rövid ideig még beszélgetett Nagy Kálmánnal és utána visszautazott Budapestre." Mint kiderült, őt Komárom megyébe helyezték első titkárnak. Hajdú József 1953. júliustól lett a megye első számú pártvezetője egészen az MDP felbomlásáig. Tehát négy év után újra helyi funkcionárius lett a titkár. Hozzátehetjük, hogy ekkor talán ő volt a vezető testületek tagjai közül az egyetlen, aki ehhez megfelelő pártképzettséggel rendelkezett. (Később többen is elvégzik a kétéves pártfőiskolát.) Azonban, hogy nem volt minden rendben a megyei vezetésen belül, arra Hajdú Józsefnek az 1954 áprilisában tartott pártértekezleten elmondott értékelése enged következtetni: „Az MB vezető és irányító munkájának egyik komoly hiányossága, hogy túlságosan a gyakorlati feladatok megoldására irányul. Vagyis más szóval azt jelenti, hogy a pártbizottság nem foglalkozik kielégítően a gyakorlati munka végzése szempontjából elvi kérdésekkel. Kevés kérdést vitat meg elvi szempontból. Ebből következik, hogy munkája nem elég tervszerű, hogy a pártbizottságoknak és a pártszervezeteknek sok gyakorlati intézkedést javasol és kevés segítséget ad a munka tartalmának megjavításához." Tény, hogy a jegyzőkönyvekben ennek kijavítására való törekvés tükröződik. A bizottsági ülések témái is átfogóbbak, de a „lecsupaszított" jegyzőkönyvek - melyekben jóformán csak egy-egy napirendi pont után az ülésvezető összefoglalóját közlik - tartalmi részei is ez irányba mutatnak. 1955 közepétől a Megyei Bizottság irányításában egyre nagyobb szerepet kapott Jakab Sándor, mivel Hajdút újra beiskolázták. Ő keményebb stílusban, de az első titkáréhoz hasonló módszerekkel szervezte az apparátus munkáját. Mint említettem, a fenti megállapítások a napirendi pontok feldolgozása során rajzolódtak ki. A tartalmi elemzés természetesen ezt módosíthatja. Milyen a kiadvány szerkezete? A kötet az MKP 1945-1948, illetve az MDP 1948-1956 közötti megyei választmányi és megyei bizottsági üléseinek jegyzőkönyvei napirendi pontjait tartalmazza időrendben. Ennek egyik oka, hogy az MKP anyaga ahhoz kevés - lényegében másfél év -, hogy önálló kiadványban szerepeljen. Másrészt az SZDP-vel való egyesülés után ugyan formailag új párt jött létre, de politikai irányvonalban és személyi összetételében is a korábbi MKP túlsúlya érvénye
