Szirácsik Éva: A Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokainak urbáriumai 1716, 1718 - Adatok és források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2007)

Bevezetés

Az urbáriumok szerkezete A Koháry család levéltárából nem került elő utasítás, amely alapján az adatfelvételt elvégezhették volna, mégis az urbáriumok viszonylag egységes arculata arra enged következtetni, hogy létezett ilyen írásbeli vagy szóbeli rendelkezés. Ezt az utasítást próbáljuk az alábbiakban rekonstruálni olyan módon, hogy az elkészült urbáriumok eltéréseire is fölhívjuk a figyelmet. Az egyes uradalomrészek urbáriumait külön füzetekbe vették fel. Az egyes uradalmakat nem nevezték meg, azt a szakirodalom és a rendelkezésünkre álló források alapján rekonstruáltuk. Az eredeti forrás nem tartalmazott sorszámot, a könnyebb hivatkozás érdekében azonban ezt utólag számoztuk, s a továbbiakban ezekkel a számokkal hivatkozunk a forráscsoport bizonyos részeire. A füzeteknek rövid általános bevezetővel kellett kezdődniük, amely tartalmazta a következő adatokat: - az adott uradalomhoz tartozó falvak neveit (A települések felsorolása a füleki birtokok összeírásában /IV., V./ nem található.), - az összeírás keltének évét (A gyöngyösi uradalom /III./ esetében a települések urbáriumai elején rendszerint feltüntették a pontos dátumot is.), - az uradalom tulajdonosának nevét (Ha Koháry II. István volt a kizárólagos tulajdonos, akkor ezt mindig megtették /II., IV./, ha a család közösen bírta a jószágot az országbíróval, akkor nem /I., III./, s megkülönböztették Koháry Farkas fiainak füleki uradalmát /V./ is, hogy ne keverhessék össze Koháry II. István füleki birtokrészével /IV./.). Az általános bevezető után következtek az uradalmakhoz tartozó települések és puszták egymást követő úrbéri összeírásai. Elsőként megállapították, hogy az említett hely falu, mezőváros, vagy puszta volt-e. A lakott helyek esetében közölték, hogy melyik vármegyéhez tartozott. Olykor megjegyezték, hogy az adott hely mekkora hányada illette a Koháryakat. A települések esetében az urbárium jól láthatóan két részre oszlott, mégpedig egy táblázatba foglalt összeírásra és egy szöveges részre. A táblázatba jegyezték le a településen található családfők adatait. A táblázat teljesen elmaradt Szécsényhalásziban

1 és Varsányban

2, mivel nem voltak számbavehető családfők, vagy csak egy jobbágy élt ott, de az sem az országbíró részén. Igyekeztek minden férfit összeírni a robot, a munkaerő, a gazdaságok teherbíró képessége miatt, s nem utolsósorban a gazdálkodás folyamatosságának biztosítás érdekében. A táblázatokba kerültek tehát a családfők nevei a gazdaságukban élő férfiakéval, akiket egyéves kortól írtak össze. A nős családtagok esetében az életkort nem adták meg, csak azt, hogy házasok, illetve hány éves gyermekeik voltak. Jelölték, hogy ki milyen rokonsági fokban állt a családfővel, 1 Koháry II. Istvánnak Szécsényhalásziban csak két házhelye volt, amelyeken korábban két jobbágy lakott, de mindkettő meghalt, kis árváik maradtak, akiket nem is írtak össze. (I. 2. Szécsényhalászi, falu) 2 Varsányban Koháry Farkas fiainak részén egy jobbágy lakott, Koháry II. István részén pedig senki. (1.11. Varsány, falu) 14