Szirácsik Éva: A Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokainak urbáriumai 1716, 1718 - Adatok és források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2007)

Bevezetés

ilyenkor a neve mellé írták, hogy a családfő fia, mostohafia, bátyja, öccse, unokája, veje, esetleg melyik rokonának fia volt. Ez valamennyi település összeírásában megtalálható. A gyermekek életkorát feltüntető oszlopban nem következetesen, de jelölték az adózó háztartási egységet is. A házhelyük méretére is kíváncsiak voltak. A család közös tulajdonában lévő szécsényi uradalom települései közül Varbó, Trázs, Sipek, Rimóc, Szakái esetében kimutatható a szöveges és a táblázatban szereplő adatok összevetése alapján, hogy a táblázatokba csak Koháry II. István birtokrészén élőket jegyezték le. Mindez alátámasztja, hogy az 1716. évi összeírás elsősorban Koháry II. István birtokainak összeírását célozta. Telekre vonatkozó kérdést nem tettek fel a meghatározott éves összeget fizető Adács, Visznek és Hort összeírása során, illetve ilyen adatok egyáltalán nem kerültek be a kuriális Csákányháza és a Koháry II. István döntésére váró Hollókő táblázataiba

1. Gyöngyös mezőváros

2 esetében viszont csak a telekméretet jegyezték fel, az állatállományra és a földterületre vonatkozó adatokat nem. Némelykor leírták azt is, hogy melyik utcában lakott az illető, esetleg kúriához tartozó telken, vagy paraszt házhelyen élt-e. A gazdálkodó családok állatállományát is felmérték, külön oszlopokba írták a családfők neve mellé az ökreik, lovaik, teheneik, juhaik, méhrajaik, kecskéik és sertéseik számát. Egyáltalán nem kívántak összeírni állatot Gyöngyös és Fülek

3 esetében, illetve Uhorszkán

4 a tehenekről megfeledkeztek. A kecskéről nem vezettek külön oszlopot Szécsényben, valamint néhány füleki uradalomhoz tartozó településen, illetve a gyöngyösi uradalom Heves vármegyében lévő részein.

5 A sertésekről sem tettek fel kérdést Heves vármegyében

6, mindezek miatt juhállományra vonatkozó adatokkal sem rendelkezünk Gyöngyöspatáról és Gyöngyöstarjánról.

7 A méhek összeírása is így maradt el a két említett településen éppen úgy, mint a Gömör vármegyei Siden

8. A táblázatokba minden más településen legalább az ökrök, lovak és tehenek száma bekerült Sipek, Kiszellő, Nagydaróc, Sid

9 kivételével, de számtalan esetben a juhok, kecskék, méhrajok tényleges lejegyzése elmaradt. Az összeírásokban földre vonatkozó adatokkal is találkozhatunk. Megkérdezték, hogy a kenderföldjeik hány kila vetés alá valók, rétjeik hány szekér szé1 I. 18. Hollókő, vár; III. 2. Adács, falu; III. 3. Visznek, falu; III. 4. Hort, falu; IV. 13. Csákányháza, falu; V. 1. Csákányháza, falu 2 III. 1. Gyöngyös, mezőváros 3IV. 1. Fülek, mezőváros 4 IV. 2. Uhorszka, falu 5 I. 1. Szécsény, mezőváros; III. 2. Adács, falu; III. 3. Visznek, falu; III. 4. Hort, falu; III. 5. Pata, mezőváros; III. 6. Gyöngyöstarján, falu; IV. 15. Sid, falu; IV. 8. Galsa, falu; IV. 11. Bolgárom, falu 6 III. 2. Adács, falu; III. 3. Visznek, falu; III. 4. Hort, falu; III. 5. Pata, mezőváros; III. 6. Gyöngyöstarján, falu 7 III. 5. Pata, mezőváros; III. 6. Gyöngyöstarján, falu 8 IV. 15. Sid, falu 9 1.16. Sipek, falu; II. 8. Kiszellő, falu; IV. 6. Nagydaróc, falu; V. 2. Sid, falu 15