Szirácsik Éva: A Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokainak urbáriumai 1716, 1718 - Adatok és források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2007)

Bevezetés

A zsélyi uradalom esetében Gömrey Jánosnak a „gondviselő" ifjabb Bárány (Baran) János balassagyarmati szabados tett jelentést.

1 Apját Koháry II. István például Balassagyarmat betelepítésével bízta meg, így nálánál jóformán senki sem ismerhette jobban a helyi állapotokat.

2 Trázsról Bertók Máté, Fabian Gergely és Varga István nyilatkozott. Érdekes azonban, hogy a falu összeírásában Varga István neve nem szerepel. A társai idősebb emberek lehettek, hiszen Fabian nagyobbik fia az összeírás elkészültekor már házas ember volt, kisebbik fia pedig betöltötte a 18. életévét. Hasonló volt a helyzet Bertókkal is, nagyobbik fia házas, míg kisebbik fia 20 éves volt. A két személyt összehasonlítva Bertóknak kevesebb állata lehetett, de a helyi közösségben nem ő számított a legszegényebbnek.

3 Kozma Pál és Molnár Tamás a lóciakról számolt be. Kozmának két nős és egy 20 esztendős fia volt, Molnárnak viszont a házas fián kívül 4 fia, akik 16 évesek vagy annál fiatalabbak voltak. A többi lócival összehasonlítva házhelyük nagynak számított.

4 Gyöngyös mezővárosban Szent Martonyi István, Seti János polgárok és Verpeleti Ferenc segítette az összeíró munkáját. A 1/2 házhelyen élő Verpeleti Csiffárról érkezett hozzávetően „40 esztendeje", míg a két polgár nem került be az összeírásba.

5 Az urbáriumok létrejöttekor a korábbi szokásjogot rögzítették a földesúri bevételek földbirtokosok közötti felosztásakor, a különféle jobbágyi terhek felsorolásakor és megállapításakor, illetve az előző évi bevételek számbavételekor egyaránt. Az érintett területre vonatkozóan a Koháry család levéltárában nem maradt fenn sem korábbi, sem későbbi úrbéri szabályozás, változást majd csak az 1767. évi Mária Terézia-féle úrbérrendelet hozott, amelynek hatására új urbáriumok készültek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a közölt magánföldesúri urbáriumok települései és pusztái a XVIII. század közepéig jobbára kikerültek a Koháry család kezeléséből, s ezzel az urbáriumok elfogadása vagy megváltoztatása is az új birtokosok lehetőségévé vált. 1 Ifj. Bárány Jánost idős apja helyére 1713-ban nevezte ki Koháry II. István. (NML V. 1. Balassagyarmat mezőváros tanácsának iratai, Balassagyarmat város bizonyítványa ifjabb Baran János részére, 1703.) 2 Koháry II. István telepítő levele Bárány János részére 1690. január 1-én kelt szlovák nyelven, az évi haszonbérről egy ponttal megtoldott változatát 1691. augusztus 4-én, Nógrád vármegye magyar nyelvű átiratát pedig 1694. január 26-án adták ki. (NIE, 2004. Nagy Iván: Balassagyarmat története) 31.13. Trázs, falu 41.15. Lóc, falu 5 III. 1. Gyöngyös, mezőváros 13