Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

„Lázas izgatottsággal...” – A tanácsköztársaság szervei (1819. március 21.–április 30.) - Dokumentumok

Dokumentumok 1. Nógrádi Papp Dezső: Az idegen katonákhoz A mi földünkön a nyomor tanyáz Könnyektől sózott most a kenyerünk, Nincs tüzelőnk és rongyos a ruhánk, A kivert eb se cserélne most velünk. A kohóinkban nem lobog a tűz S megállnak lassanként a vonatok, Ha ellenünk hajt izgató parancs, Ne lőjjetek, fegyvert ne fogjatok! Vagy nem volt elég még a vérözön? A néma falvak, az eltűnt tanyák? Azt akarjátok, újra sírjanak Az elárvult özvegyek, anyák? Kihamvadjon az élet mécsese, Mit őrült vérszomj itt-ott meghagyott? Ha ellenünk hajt izgató parancs: Ne lőjjetek, fegyvert ne fogjatok! Salgótarján, 1919. március 23. Az ember célja nem lehet a vér S nem trónolnak örök Káinok, Titőletek függ a cézári gőg Avult uralma porba hullni fog. A földnek méhe, kalászt szüljön-e Titőletek függ, vagy átokmagot ?! Ha ellenünk hajt izgató parancs: Ne lőjjetek, fegyvert ne fogjatok! Ledobtuk a szolgaság láncait S most a szabadság fénye vár reánk, Ha akarjátok, az az égi nap Minden nemzetre süthet egyaránt S ti nem hozhattok új rabláncokat, Mert nektek is szent kincsetek a jog. Ha ellenünk hajt izgató parancs: Ne lőjjetek, fegyvert ne fogjatok! Közli: József Farkas (szerk.): Mindenki újakra készül ...Az 1918/19-es forradalmak irodalma. III. kötet. Budapest, 1960. 624-625 p. A vers eredetileg A Nap című újságban jelent meg. Nógrádi Popp Dezső Füleken született 1882-ben. Újságíró, költő, az I. világháború előtt a „Salgótarján" című hetilap alapító szerkesztője volt. Verse - a keltezésből is kiderül - a tanácsköztársaság kikiáltását ünneplő salgótarjáni nagygyűlés hatására született. A megszólított idegen katonák az előző hónapokban a demarkációs vonalat többször is átlépő csehek. Jelzi, hogy az itt élők tudták és érezték, hogy egy támadás veszélye a tanácsköztársaság kikiáltásával fokozódott. Nógrádi Papp Dezső verse hangulatában és mondanivalójában is erősen emlékeztet Várnai Zseni 1918. október végén írt „Katonafiamnak" című versére. 2. Bozó György acélgyári főbizalmi visszaemlékezése „Ami a hatalom átvételét illeti, nem ért éppen váratlanul bennünket, mert reméltük, hogy ez előbb vagy utóbb, de befog következni. 1919. március 21-én este Gádor Béla, a szociál93