Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)
Rombolás és fenyegetettség – Bizonytalan hónapok (1919. január 1.–március 21.) - Dokumentumok
9. A 40. hadosztály parancsnokságának hadműveleti jelentése 1919. január 29. Cseh-tót arcvonal Duna mentén és az Ipoly mentén Rappig helyzet változatlan. Balassagyarmaton a csehek készülnek a polgári hivatalokat átvenni. Salgótarjáni csoport: Mucsínyt (Fülektől 8 km-re dél-nyugatra) megszálló csapataink (1 szd. 10-es honvéd) és Rappot megszálló cseh csapatok közt egy saját részről kezdeményezett felderítés alkalmával összeütközésre került sor. Ellenség 4 halottat és 2 sebesültet vesztett. Részünkről veszteség nincs. Füleknél az ellenségnél I/28-ra hajló éjjel erősebb mozgolódás volt észlelhető. Fülek és Losoncz között a vasúti sínek saját részről felszedettek. Bolgárom községet (Fülektől 3 km-re észak-keletre) 27-re virradó éjjel erősebb cseh járőr megtámadta, de ott levő táborőrsünk által elűzetett. Salgótarjánban a belrend helyreállott. Ellenséges támadás esetén azonban a bányák közbiztonsága az eddigi 30 csendőr és 40 határrendőr katonaság által való megerősítését fogja szükségessé tenni. A füleki szakaszban a Salgótarján felé vezető főbb előnyomulási vonalak biztosítására jelenleg szükségszerűen elegendő erő áll rendelkezésre. Salgótarjántól nyugatra azonban már nem elegendő. Ipolyság és Balassagyarmattól délre Pálmay százados és Ghyczy alezredes csoportjainak ereje jelentéktelen, kizárólag megfigyelési szolgálatra elegendő. Jankovich ezredes kéri az Ipolyság-Szob védőszakaszt, mint általa teljesen hozzáférhetetlent, más parancsnokság alá helyezni. Szécsényben nemzetőrség alakul és védelemre készül. Aszódra rendelt repülőosztag (2 gép) parancsnoka jelentkezett a 40. ho. parságnál. Rimaszombattól délre nincs újság... HL II. 1006. 10/9 59. Jankovich ezredes vár nappal később intézkedett a karhatalom és a védelmi szerepet ellátó katonaság viszonyáról: „...a belrend és a közbiztonság fenntartására elsősorban az itteni csendőrség és határrendőrség hivatott, csak különös esetekben (lázongás, zendülés) vagy ha a csendőrség és határrendőrség kevésnek bizonyulna, alkalmazandó katonaság akkor, ha a helybeli hatóság a katonai parságot erre felhívja." Ezen a napon történt a balassagyarmati „csehkiverés", mely során a civil lakosság, főként vasutasok, a katonaság támogatásával a demarkációs vonalon túlra szorította a települést január 15. óta megszállva tartó cseh csapatokat. Erről bővebben: Barthó Zsuzsanna Tyekvicska Árpád: Civitas Fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés" korának forrásai és irodalma. Balassagyarmat, 2000. (Nagy Iván Könyvek 10.) 71