Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Béke kellene már – Salgótarján a világháború végén (1917–1918. október 30.) - A „spanyolnátha”

A „spanyolnátha" 1918. október 3-án Nógrádvármegye Hivatalos Lapjában a következő rendeletet tette közzé az alispán: „Vármegyénk területén is járványszerűen lépett fel a spanyol influenza néven ismert betegség. A betegség terjedése mérvének és részben terjedése megakadályozása céljából is a vármegye egész területére nézve, a járványos betegségekre általában előírt óvintézkedésekből kiindulva, ezennel elrendelem, hogy az influenzának fejfájással egybekötött minden egyes esete, a községi elöljáróságnál bejelentessék, s addig is, amíg az orvos megérkezik, a betegek látogatása megtiltassék, ezenfelül a beteg lakása kívülről, a járványok esetén használt vörös cédulával jelöltessenek meg. Miről szigorú alkalmazkodás és további eljárás végett értesítem: 1. A tiszti főorvost, 2. A járási orvosokat, 3. A községi és körorvosokat, 4. A járási főszolgabírókat, 5. A községi és körjegyzőket." A spanyolnátha, vagy spanyol influenza néven emlegetett járvány 1918-ban, a háború utolsó évében kezdett nagyobb mértékben pusztítani világszerte. Az influenza vírust már korábban is ismerte az orvostudomány, ekkor azonban a szövődmények voltak súlyosak. Elsősorban a megbetegedés után 3-5 nappal jelentkező tüdőgyulladás ellen nem tudtak hatásosan védekezni. A kutatások szerint a kórokozó a szervezetbe bejutva az immunrendszer heves reakcióját váltja ki, amely a légzőrendszert teszi működésképtelenné, és ez vezet halálhoz. A becslések 50-100 millióra teszik a halálos áldozatok számát egy év alatt. (Ez a szám több mint az I. világháború négy évének áldozataié.) Nevét onnan kapta, hogy Spanyolországban írták le először a betegség jellegzetességeit. Nógrád megyét 1918 szeptemberében érte el a járvány és október-novemberben tetőzött. A Nógrádi Hírlap szeptember 29-én a következőkről számolt be: „Érsekvadkerten oly komolyan és pusztítóan lépett fel, hogy járványorvos sürgős kiküldését kérték. A miniszter Pancsováról rendelt ki orvost." Október közepére Balassagyarmatot is elérte a járvány. „A spanyol járvány városunkban terjedőben van: az orvosok és gyógyszerészek nem győzik a munkát - tudósított a Nógrádi Hírlap. - Nagy baj a gyógyszerhiány." Két hét alatt az 51 halálesetből 20, november első hetében 25 haláleset közül 17, a második héten pedig 12 haláleset közül 9 volt a spanyolnátha következménye. A járvány terjedésének megakadályozására november közepéig a megyében bezárták az iskolákat is. November 8-án a Salgótarjáni Nemzeti Tanács is foglalkozott a problémával. A járási orvos jelentette, hogy a környék községeiben még erős a járvány, de Salgótarjánban már megszűnőben van. Salgótarjánban a halotti anyakönyv bejegyzései szerint október-december között 19 halálesetet okozott az „influenza utáni tüdőlob". Bár valószínűleg több volt az áldozat, mert az időszakban igen sok a simán tüdőgyulladásként jegyzett halálok. Az áldozatok közül legtöbb 20-50 év közötti férfi volt. 1918. december 25. után szűnt meg a járvány Salgótarjánban. 21