Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Új rend kell – A köztársaság születése (1918. október 30.–1919. január 1.)

1918. október 30. - 1919. január 1. Gróf Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó külügyminisztere, emlékirataiban így jellemzi az október végi budapesti helyzetet: „... Budapesten, ahol a Monarchia sorsának el kellett dőlnie, minden percben kiüthetett a forradalom. ... A frontról rémhírek érkeztek. Az olasz offenzíva teljes erővel megindult. Az első akták egyike, amelybe betekinthettem, József főhercegnek, ennek a népszerű, hős magyar katonának az a szomorú jelentése volt, hogy a magyar csapatok nem akarnak többé a magyar határtól távol küzdeni, és követelik, hogy visszavezettessenek hazájukba. Ez az olasz front rögtöni felbomlásának veszélyével járt, az ilyen felbomlás összes véres, borzalmas következményeivel együtt. Felvetődött az iszonyatos kérdés, nem fog-e a bomladozó hadsereg a pergőtűz hatása alatt rabló, gyújtogató hordává átalakulni s az országot végigpusztítani?"

1 A leírtak érzékeltetik azt a veszélyt, mely a háború és a Habsburg-ház háborús politikájának egyöntetű elutasításából, az államrend teljes felbomlásából eredt. Azonban, hogy mi következik ebből, senki sem tudta felmérni. A Károlyi Mihály vezette Magyar Nemzeti Tanácsba is azok az erők tömörültek, a baloldali szociáldemokratáktól a polgári liberálisokon át arisztokrata körökig, melyek az előbbi kettőben egyetértettek. Közös, minden irányzat által elfogadott céljuk, új hatalmi rendszer kiépítésére vonatkozó elképzelésük nem volt. Jellemző, hogy Károlyi Mihályt IV. Károly nevezte ki miniszterelnöknek, s ekkor még Károlyi sem utasította el egy perszonálunió lehetőségét. Sőt, miután egyértelművé vált a Monarchia felbomlása, és a tagországokban sorban kiáltották ki a köztársaságot, a Károlyi-kormány a királytól kért egy nyilatkozatot, melyben felmenti őket a neki letett esküjük alól. Ezután formálódott ki az az esküminta, melyet alkalmaztak országszerte: „Én esküszöm s becsületemre fogadom, hogy a Magyar Nemzeti Tanácshoz hű leszek, Magyarország függetlenségéért és szabadságáért, ha kell, életemet is feláldozom, s a Magyar Nemzeti Tanács utasításait, parancsait mindenben híven követem."

2 A bizonytalanságot mutatja, hogy a megalakuló helyi nemzeti tanácsoktól kértek véleményt a köztársasági államformáról, s csak az egyöntetű támogatás után, november 16-án kiáltották ki azt. Nehezítette az új hatalom helyzetét a szociális feszültségek halmaza is. Biztosítani kellett a lakosság élelmiszerhez jutásának legalább a lehetőségét, a hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák ellátását egy kifosztott országban, a téli időszakban. Meg kellett teremteni az ipari termelés folyamatosságának feltételeit, 22