Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)
A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - A források hangtani képe - A magánhangzórendszer jellemzői - A labiális és az illabiális hangviszony - Szuffixumbeli és szuffixumok előtti ö-zés
zés példája - a minden bizonnyal palóc nyelvjárási hátterű - Balassa Imre saját kézírású levelében (Kékkő, 1654) az örömöst, több helyen pedig aföldös és az örög 'öreg' ö-ző alak (1. az ö-ző alakok felsorolásánál). Szuffixumbeli és szuffixumok előtti ö-zés E hangtani jelenség legerősebb fokozatának tartott szótőbeli ö-zés mellett a középső fokozatú szuffixumbeli ö-zésről külön szót kell ejtenünk. Az -ú, -ű melléknévképző leggyakrabban nyíltabb alakjában, -d, -ő-ként jelenik meg vizsgált iratanyagomban. Erről a jelenségről a melíéknévképzőket tárgyaló alfejezetben szólok bővebben, ott mutatom be térképen a nyíltabb (nyelvjárási) és a zártabb (normatívabb, illetőleg nyelvjárások fölötti) alakok arányát települések szerinti megoszlásban. A vizsgált iratanyagban két képző és egy viszonyrag ö-ző a mai irodalmi nyelvhez képest: -kőzik (~ -kezik) visszaható igeképző: követközik -ködik (~ -kedik) visszaható igeképző: ketölködesben -ön (~ -en) helyhatározórag: heliön A jelenség leggyengébb fokozatának tartott, de időben legkorábban megjelent szuffixum előtti, utolsó szótagos ö-zésre az alábbi adatokat citálhatjuk a vizsgált korpuszból: -s melléknévképző előtti vokális: földös -n archaikus (ma nyelvjárásokban meglévő) egyes szám harmadik személyű igei személyrag előtt: leßön - többes szám harmadik személyű igerag előtt: függőnek -t, -tt múlt idő jele előtt: köllöt A -t tárgyrag előtti középzárt magánhangzó jelentkezését az azonos című alfejezetben tárgyalom részletesen. Adataim az ö-zésre az iratok sorrendjében: 1633: függőnek (Parlagos); 1641: feöllyül, feölyül (ugyanott: fellyül) (Divény); 1642: vőtt (Divény); 1653: Eörögbik, költ, beöcsületes, mindön, heliön, ezöket, ezön, igön, ketölködesben, neömös, lönni, nemösseget, ßörzene, embör, mölj, költetik, leßön, köllöt (Szécsény); 1654: örömöst (Kékkő); 1662: Főlséghe (Szécsény); 1669: gyököre, örög Attyatúl, örög Aszony (Ipolyszele); 1672: földös Úr (Dobrocs-Vámosfalva); 1673: követközik (Ebeck); 1673: eörög (Lónyabánya); 1676: Eörögbik (Fülek); 1679: nagi Zőlő, Nagy Zőlei (Nagyzellő); 1680: vöt (Keszi); 1680: kői, böcstelen (Kékkő); 1681: öttek (Kiszellő); 1683: vőtt (Losonc); 1684: kőllet (Losonc); 1685: Fölsége, Föl Főtt (Gács); 1686: fölött, felőtt (Losonc); 1688: vőttem, Szőgődnem, Nagy Zőlej 57
