Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - A források hangtani képe - A magánhangzórendszer jellemzői - A labiális és az illabiális hangviszony - Szuffixumbeli és szuffixumok előtti ö-zés

'nagyzellői' (Kiskürtös), vőttem; 1691: böcsületes, lót 'lőtt' (Szécsény); 1692: Főldős Urak, eörög (Alsósztregova); 1692: Őrzebet, kerőszt (Nőtincs); 1694: böcsületes (Ecseg); 1694: bennünkköt (Lőrinci); 1699: Böcsületes (Vadkert). Az alábbi térkép azt szemlélteti, hogy vizsgált iratanyagomban melyek azok a települések, ahol bármely fokú és típusú ö-zésre van adatom. Aláhúzással jelöltem a tött, vött, lőtt alakokat tartalmazó iratok keletkezési helyét, hiszen ezek ö-zése az egyéb labiális ö-ző alakokkal szemben eltérő következtetések levonására juttathatják a kutatót. A vastagított betű azokat a településeket jelöli, amelyekben a regionális normára jellemző tött, vött, /öf í-típusú alakokon kívül egyéb ö-ző alakok is jelentkeztek XVII. századi korpuszomban. A normál betűtípussal jelzett településeken keletkezett iratok a tött, vött, lőtt igealakok kivételével jelentkező egyéb ö-ző alakok jelenlétét mutatják. A térkép jól szemlélteti, hogy egyetlen kivétellel a regionális normára, a hivatali, deáki szociolektusra jellemző tött, vött, lőtt együtt jelentkezik egyéb ö-ző alakokkal. 58