Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - Szótár - Szógyűjtemény

köpű 1681: „Nagy Köpűvel mas helyre vittek" (Kiszellő). J: TESz. 1604: 'méhkaptár'; 1608: 'kanálszerű üreges eszköz'; 1647: 'szerszámon, eszközön, fegyveren, stb. cső alakú rész, amelybe valamit erősítenek'; IpTsz. 'vajköpülő; méhkas, kaptár'. körtvély 1657: „körtvély fa" (Divény-Kistugár); 1669: körtfél; körtvélly; „körtvély fáigh" (Ipolyszele); 1681: körtvély (Kiskürtös). J: 'körte'. - A keleti nyelvjárásterületen használt tájszó. IpTSz. Körtvélyes-lápa (helynév). TESz. 1585: Kortfely; XVII. sz. eleje: keörtevelj, keörteövelt. A régiségben szinte kizárólag csak a hosszabb kürtvél, kertvél, körtövély stb. alakban létezett. Az eredetibb körtvély-íéle alakból csak a XVIII. században lett körte a szóbelseji v eltűnésével (pl. estve-este, pitvar-pitar). A Mizser-Révay által kiadott két XVII. századi végrendelet szövegében is megtalálható a körtvély (vö. még SzamSz. I, 551). kötellés 1688: „hogi valakik ot le telepednek, az Varhoz kötellések légiének" (Kiskürtös). J: 'kötelék, kötődés'. következik 1656: „az eökör féle marháinkon kívül más vidéki földekre kellet következnünk" (Szurdokpüspöki). J: 'kényszerül, szorítkozik, költözik'. kurvafi 1670: kurvafiat (Kékkő-Kékkőalja). J: '<szitokszóként> gazember'. - TESz. 1488: kwrwafi; 1648: kurafiának. kvártély 1685: Quartélyok (Gács). J: 'beszállásolt katonák által ideiglenesen igénybe vett szállás'. ~oz 1685: Quartéllyozott (Gács). J:' (be)szállásol'. lajt 1692: lait (Gyarmat). J: 'élő hal szállítására való vagy folyadékot szállító hordó'. Bajor-osztrák eredetű szó, a magyar nyelvbeli 1. adat - a TESz. alapján - 1379-ből való. lakatgyártó 1659: az Lakat jártó (Szécsény). J: 'lakatos'. - A TESz. szerint a szó 1. megjelenése: 1469: Lakatus. lakos mn 1654-9: „töb környülöttünk lévő falukban lakos ßomßed Atyafiakkal" (Szurdokpüspöki). J: 'lakó, élő'. lelkiismér(et) 1653: „jó lelki ismeret ßerint" (Szécsény); 1659: lelki isméretünk (Szurdokpüspöki); 1692: „Lelki ismerek ßerent" (Gyarmat). J: 'lelkiismeret'. Lehet, hogy az 1692-es iratban lelkiismeretek alakot akart írni a lejegyző, 132