Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - Szótár - Szógyűjtemény

hány (le) 1680: le hanták, J: 'lerak, lepakol'. A palóc nyelvjárásban a hány ma is használatos 'dobál, rak' jelentésben. ~ás 1654: „határ hanyafra"; „határ hanyasoktul" (Szécsény); 1661: „az három hányasra" (Fülek); 1692: „hanyot hányást hányattunk" (Alsósztregova); „azon O hányasokat"; „az reghi o hányasok" (Nőtincs). J: 'földhányás; valaminek egy helyre dobálásából keletkező halom'. ~y~ott 1654: „hányot határok" (Szurdokpüspöki); 1672: „tudgyake Vamosfalu és Dobrocs közöt hogy valaha hanyot határ volt volna" (Dobrocs-Vámosfalva); 1692: „hanyot hányást hányattunk" (Nőtincs); 1694: „réghi hányot határok"; „három hánt határokra" (Kazár). J: 'rakott; hányatott sorsú'. hasít 1616: „dél felől a Szántó földek mellet való réth hasittya határát" (Fülek); 1661: „Patak hasitya Györké és Püspök hatvana közöt az igaz határokat" (Fülek); 1680: „azon Puszta ház hellyet az Patak hasittya" (Keszi). J: '<út> halad, irányul, keresztülszel valamit'. ~ás 1680: „két felé való hasitassát" (Keszi). J: 'elválasztás, szétválasztás'. hatalmasul 1680: „vagy csak hatalmassul el foglalta" (Keszi); 1682: „az le kaszait és megh szaradott füvét fel gyűitvén hatalmasul el vitette" (Kiszellő). J: 'hatalommal élve; erőszakkal'. haza 1657: „hazánk[na]k tudniaillik az Nag[yságo]tok Szurdokpüspöki nevű Falujának, nekünk lakó helyünknek"; „pusztaságra jut állapattya nyomorult hazánkfnajk"; „SzurdokPüspöki nevű hazánknak" (Szurdokpüspöki). J: 'otthon, lakóhely, falu'. hely 1694: „segyn helyünkbe" (Szalmatercs). 1694: „itt nyomorult helyünkbenn is"; „Szegény emberek lakiák nyomorult helyünket." (Ecseg). J: 'helység, lakóhely'. hiszem ksz 1694: hiszem (Lőrinci). J: 'hiszen'. - TESz. 1519: hyzem. Magyarázó kötőszó. A hisz ige egyes szám első személyű alakjából keletkezett. Eredetileg kötőszó nélküli tárgyi mellékmondathoz tartozó főmondat volt, a mondathatár eltolódásával beleolvadt saját mellékmondatába, majd önállóságát vesztve magyarázó kötőszóvá vált. A szóvégi m > n változást 1. még talám. holnap fn 1672: holnap (Dobrocs-Vámosfalva). J: 'hónap; az év tizenketted részét jelölő időegység neve'. - TESz. 1525/1640: hold nappal; 1584: hódnap; 1604: Holnapos. A hold és az 'idő, időtartam' jelentésű nap jelöletlen birtokos jelzős kapcsolatból keletkezett. Eredeti jelentése: 'holdperiódus, holdhónap'. Az ilyen típusú nyelvi alakulatok keletkezésében a túlkompenzáció 129