Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 8. Kőszénipar - a. A salgó-tarjáni kőszénbányák

Pécskő és Salgó fedik az egész fekvőséget északnyugati irányban, melyek általában két folyam lapályokba osztvák.

179 Északkeleti oldalán a hatalmas Szilváskői-bazalthegy és rónai, ugyan bazaltmasszával vegyült magaslat által lévén bekerítve. Azon nagy vízmosások, melyek a bazaltkitöréseknél, nevezetesen azoknak párhuzamos (paralell) völgyeinél szakadtak, és ahol a képződmények napfényre jutottak, könnyebbítek a lehetősb legpontosabb kiszámítását a szén tartalmának, dacára annak mégis 100 fúrást készítettek, hogy a szénmennyiség a lehetősb legtökéletesen kiszámíthassék. Egy hibsometer geologicus kőszénfelvétel, mely a bányászok által 1872 nyárján eszközöltetett, következő eredményt mutatott: Az egész képlet elnyúlik az 5-12 fok közt északnyugati-nyugati hajlásban. Tartalmaz pedig sorozatonként következő rétegekből: - Sötét pala (dunkel Schiefer) - Képészeti kék anyag (plastischen blaue Stoff) - Rhyolit homokkő, kékes, vereses és szürke anyaggal kevert (rhyolitischen Sandstein mit rötlich, grau und bläulicher Stoff) - Összeolvadás, durva homokkő gömbölyű gombokkal (Conglomerat von groben Sandstein mit rundlichen Knauf) - Nagyobb szemű homokkő zöld és sárga színváltozással, melyben anyag- és púlaülepények lerakódva, az alsó rétegben barna színű, némi vastartalmú keményebb homokkő-részletek, melyek hellyel-hellyel egész rétegekké válnak. Összes tartalma ezen rétegeknek körülbelül 250-300°-t tészen. Fedürétegek tartalma pedig: - Fekete szénpala (schwarze Kohlenschiefer) - Barna agyagpala (braune Tonschiefer) - Kékes vonalozott (blaune gebäuelerten) - Fehér és sárga puha homokkő (weissen und gelben Sandstein) - Fél, egész háromlábnyi fedüréteg, (1/2-3 mächstigen hängend Fölz) - Szürke, kemény homokkő (graue fester Sandstein) - Fucoid homokkő (fucoid Sandstein) - Nagyobb szemű zöld és rozsdaszínű homokkő (grosskörniger grünen und rotfarben Sandstein) Az egész fedürétegnek vastagsága 60-80 öl. A bányászati dús tartalmú fauna e vidéken dacára annak, hogy nagy szorgalom fordíttatott ennek gyűjtésére, mégis a felette rossz fenntartás által csak gyéren lehetett összeszedhető. Stur [Dénes] híres geológusnak és Böckh [János] uraknak, kik ezt rendezek, köszönhetni a következő adatokat:

180 179 A Fanyar-kő más elnevezése: Fánya-kő. 180 Stur Dénes (1827-1893) Selmecbányán tanult, 1850-től a Bécsi Földtani Intézetnél tisztviselő, 1857-től az intézet aligazgatója, majd 1878-tól igazgatója. Főbb művei: Über die 201