Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 8. Kőszénipar - a. A salgó-tarjáni kőszénbányák
A Molluscák közül szedtek: A fekvő rétegekből: Cerithium margaritaceum, Avicula phalaenacea, Panopea menardi, Ostrea gingensis, Pecten aduncus, Pecten Reussi, Pecten subsriatus, Pecten specificum, Pyrula clava, Cytherea pedemontana, Cerithium specificum, Area specf conf. turonica, Venus specific, Calyptraea specific, Anomia specific, Balamus specific. A fedürétegekből: Congeria specificum, Unió n. specificum, Melanopsis specificum, Cardium non. specificum conformidale edule, Toredo norvegica, Anomia specificum, Nullipores, Pecten malvinae, Pecten specificum. Növénymaradványok találtattak: Phegopteris helvetica, Blechnum dentatum, Lygodium hungaricum, Zamites Ráczkieviczi, Glyptostrobus europeaus, Palvinia mildeana, Sphaeria lignitum, Araucarites specificum, Iuglans specificum, Cynamonum. Stur úr állítása szerint mindezen kövületek: Petrefacták, a harmadkorú képződmény[ek]hez sorozandók. Ezen kutatások oda vezettek, hogy a kőszénmennyiség ezen tájban mintegy 700 millió mázsára tehető. A minőségét a kőszénnek illetőleg szolgáljon az idecsatolt kimutatás, melyet Hauer Fossile Kohlen Beschreibung (Wien. 1865.) művéből szedettek, s mely szerint kitűnik, hogy ezen kőszénbánya a legjobb barnaszéntartalmú valamennyi belföldi széntelep vény közt. Martinka - salgó-tarjáni kőszén megbírálása után ad 100 mázsa szén 400 köbláb szeszt (gáz) és 7 mázsa kokszot. Négy köbláb szesz megfelel 7 % stearin gyertyának, melyekből 6 1 mázs[ának] és 4 1/2 köbláb gáz 8 1/2 gyertyának [felel meg]. [Hauer szerint a bécsi Császári Királyi Földtani Intézet vegytani laboratóriumában eszközölt elemzés következő eredményeket adott:] Köffener Schichten im nordwestl. Ungarn. Bécs, I860.; Beiträge zur Kenntniss der Dias- und Steinkohlen-vorkommisse im Gebiete der Herrschaft Halmágy. Bécs, 1868.; Geologie der Steiermark. Graz, 1871.; Die Kulmflora des mährischen Dachschiefers. Bécs, 1875. Szinnyei, 1909. 97-98. p. - Böckh János (1840-1909) Pesten, Pozsonyban, Selmecbányán és Kremsben végezte tanulmányait. Bányászgyakornokként Stájerországban, majd később Alsó-Ausztriában dolgozott. 1865-1866 között Franz Foetterle főgeológus vezetése mellett meglátogatta Magyarország, Csehország és Morvaország bányáit és részt vett a magyarországi geológiai felvételekben. 1869-től a Magyar Állami Földtani Intézetnél dolgozott, 1882-től az intézet igazgatója volt. 1872-1873 között a Magyarhoni Földtani Társulat titkára. Nevezetesek voltak geológiai térképei, és számos terület geológiai felvételében, térképezésében részt vett. Az ő kezdeményezésére indult meg Magyarországon a kőolajkutatás. Főbb művei: Die geologischen Verhältnisse des Bück-Gebirges und der angrenzenden Vorberge. Bécs, 1867.; Geologische Verhältnisse der Umgebung von Buják, Ecseg u. Herencsény. Bécs, 1868.; Fóth-Gödöllő-Aszód környékének földtani viszonyai. Bécs, 1872. Szinnyei, 1891. 1294-1296. p.; A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1825-2002. 1. köt. Bp., 2003.177. p. 202
