Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIV. Műemlékek a megyében - 1. Pogányvár - 2. Régi várak és azok romjai - b. Füleki járásban

be vétlenül odahagyni és Eger felé vonultak; még 1554 [-ben] egész épségében állott, de mikor, hogy és ki által lőn elpusztítva, azt a homály födi.

195 b. Füleki járásban Fülek: Ez Nógrád megyének hajdanában legnagyobb erődje volt. Keletkezési idejéről bizonyosat nem tudni. Annyit azonban említ a történelem, hogy 1246 [-ban] már létezett, és akkor királyi vár volt, kit is István herceg, későbbi V. István király, atyjától, IV. Béla királytól ajándékul kapta. Meddig maradt királyi birtokban, nem tudni. Századok múlva 1483 [-ban] Perényi István volt a vár birtokában. Ezen időtől visszafelé hosszú ideig rablóvezérek fészkeltek benne. Ennek okáért, mivel úgy utazók, mint nemkülönben a szomszéd békés lakosai, e várnak rabló tulajdonosai által igen gyakran kiraboltattak. Fentebb említett 1483. esztendőben Mátyás király a vár ostromlását megrendelé, de Perényi István ezen királyi hadat a vár elől elűzvén, rablásait folytatta. Míg végtére ezen rablófészket csakugyan bevették és a vár ismét királyi várrá alakult, majd ismét Ráskay Andrásnak adatott adományul. Ráskay után ennek sógora, Bebek Ferenc jutott a vár birtokába, és ezen Bebek uradalma alatt Fülek nagy szerepet játszott Magyarország egy részében, minthogy ide nemcsak Nógrád, hanem a határos Hont-, Gömör-, sőt még számos Pest megyei rendek tartották gyűléseiket. A vár azon időben két részre, úgymint felsőre és alsóra lévén felosztva, Bebek által az alsóvár erős falakkal és bástyákkal megerősíttetett. A felsővárban volt egy kősziklákba kivésett kút, és ezen fölül esővízfoglaló medencék. Ugyancsak a Bebek család uralma alatt elérte Fülek tündöklése tetőpontját, mert mint Bél Mátyás említi, azon fentebb, általam említett gyűlésekhez néha 300 bőrös ko[cs]ival is összejöttek a megyék rendjei és nagyjai. Kevés főrendű és nemes család létezett e három nevezett megyében, melyeknek Füleken lakásuk ne lett volna, de soknak az akkori időhöz képest palotájuk is volt, a város ki volt kövezve, melynek maradványait ma is láthatni, hanem a sok régi úri épületekből és palotákból ma már mit sem lehet láthatnunk. 1553-ban (sic!) először esett Fülek vára törökök birtokába, az is akkori várparancsnok, Jánossy Pál vigyázatlansága által, és a török negyven esztendeig volt birtokában, egy török fővezér itt tartván a székhelyét. 1% Zólyom vára pedig 6 mérföld távolságra lévén, akkoriban királyi székfoglaló város, sok sarcra ítéltetett el, ezen hosszú idő alatt az egész környék[en] sok 195 Giskra Jánost, Habsburg Albert magyar király (1437-1439) özvegye, Luxemburgi Erzsébet fogadta zsoldjába I. Ulászló (1440-1444) és hívei ellen, Zólyom várát és annak uradalmát, továbbá a Sáros vármegyei ispánságot adományozva neki. Magyarország történeti kronológiája. Kezdetektől 1526-ig. Főszerk.: Benda Kálmán. I. köt. Bp., 1981. Akadémiai Kiadó. 260. p. 196 1554-ben jutott Fülek vára a törökök birtokába. Nógrád megye története. I. köt. 138. p. 215