Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIV. Műemlékek a megyében - 1. Pogányvár - 2. Régi várak és azok romjai - b. Füleki járásban

kincs elraboltatott, de ami legfontosabb, felette sok békés és becsületes honpolgár örökös rabláncba elhurcoltatott, és soha többé vissza sem tért! 1593[ban] Tieffenbach [Kristóf] és Pálffy Miklós vezérek által visszafoglaltatott. Ezen visszafoglalásnál, de főképp azon ütközetben, melyben a füleki török csapatnak segítségére odasietett 18 ezer török megveretésénél, különösen kitüntette magát Koháry Péter, kit is Tieffenbach Kristóf császári hadvezér azonnal a csatatéren egy igen szép karddal megajándékoztatott. Később, 1594 [-ben] ugyanezen Koháry Péter Drégelyen és Esztergomnál ismét kitüntette magát. Másodízben 1605-ben került Fülek ismét törökök birtokába, Bocskai [István] által vezéreltetve, azonban három év múlva, 1608-ban, a bécsi békekötés folytán visszaadatott. Akkoriban Koháry Péter volt a várparancsnok Füleken. 1619 [-ben] Bethlen Gábor vette be ismét Füleket, de 1621 [-ben] visszavétetett tőle. Ez időben Koháry Péter personalis lévén, Bosnyák Tamás neveztetvén ki Fülek várparancsnokának, halála után pedig veje, Wesselényi [Ferenc] lett Fülek kapitánya. 1655[-ben] Fülek újonnan megerősíttetett: 300 lovassal, ugyanannyi gyalogossal lett felszerelve. 1657[-ben] báró Koháry István, Péternek fia, lett Füleknek örökös kapitányává kinevezve, ki is 1664[-ben] a törökök elleni csatában Léva mellett elesett. Ezt követte öccse (sic!), II. Koháry István, aki Füleknek nagyobb erősbítésére a Királyi Kamarától e célra 1 500 Ft-ot kapott. Ugyanezen II. Koháry István alatt Thököly [Imre] hadai által körülvétetett a vár és átadásra csábíttatott oly hasztalanul, végtére Thököly a törökkel kezet fogott és 1682[-ben] roppant nagy haddal Fülek elé szálltak, nevezetesen a török 90, Thököly Imre és Apafi [Mihály] pedig 50 ezer emberrel, holott Koháry [István] a várban csupán 2 ezer emberrel tanyázott. 32 napi ostrom után, és akkor is csak Gyürky Pál által elkövetett árulás folytán jutott az ellenség kezéhez! Koháry István elfogatott, rabláncon elébb Regécre, azután Munkácsra, végtére pedig Sárospatakra hurcoltatott, ahonnét három esztendő múlva Paprera Aeneis császári hadvezér által felszabadult. Thököly a várat felgyújtatta és az erődöt magát puskaporral szétromboltatta. Azóta tehát áll romokban ezen hajdanában igen híres vár, mely védfalnak tekintetett a közel fekvő bányavárosoknak. A Koháry család grófi rangra felemeltetett, de Thökölyt is hamar elérte a nemezis, törökök által elfogattatván láncokba verve Adrianopolisba hurcoltatott, ahol is 1704[-ben] fogságban meghalt.

197 197 I. Koháry István fia volt II. Koháry István. Magyarország családai, 1860. VI. köt. 291. p. - Adrianopolisz más elnevezéssel is ismert: Hadrianopolisz, Odrin, Drinápoly. Napjainkban Edirne a neve Törökországban. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I. köt. Bp., 1997. Akadémiai Kiadó. 406. p. (Továbbiakban Földrajzi nevek etimológiai szótára, 1997. Kötetszám) 216