Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXVI. Nógrád megye közlekedési viszonyai - 1. Vízen - 2. Szárazon - b. Az országutak

Érdekes volna ezen összeállításnak megyénkre eső részét legalább főbb tételeiben előadni s azon okokat fürkészni, hogy a kövek, földnemek és mész, agyagáru, cserép, vegyészeti áruk, só, zsiradékok, építési anyagok, fémek, vas, üvegáruk, gépek, kézi munkák stb. hol és mi oknál fogva gyarapítottuk az 1872. évi forgalmat és ugyanakkor miért csökkent az üzlet fonál, nyers gyapot, csontszén, trágya, rövidáruk, nyomtatványok és könyvek stb. tételeiben, de különösen a juhok[ra], kecskék[re] és lovakra nézve, melyek, mint látszik, Budapestre vagy ellenkező irányban Oderberg felé nem oly mértékben szállíttatnak, mint pl. a sertés Kőbányára, ahol az 1872. évben 20 809 darab által mindenesetre nagy kontingenst szolgáltatott. Vannak egyébiránt a magyar állami vasúthoz csatlakozó több elágazások, nevezetesen Kis-Terennén, Pálfalván és főleg Salgó-Tarjánban, melyek a közel fekvő kőszéntelepekhez és a vasfinomító gyárhoz vezetnek, s a telepítvények saját költségükön építették. A Salgó-Tarjánból a József-tárnába vezető pálya 0,430 mérföld, Emma-aknába 0,165 mérföld, Kis-Terennétől a Ravaszlyuk mellett levő kohóba 0,2 [mérföld], a Salgó-Tarjánból a vasfinomító gyárba 0,205 mérföld. A Fülek-Feled-Bánréve községek között fekvő gömöri ipar vasút 1873. szeptember 13-án nyílt meg, s Nógrádban csak egy állomással bír, nevezetesen Füleken, ahonnét Miskolccal egyenes, Feleden keresztül pedig a Gömör megyei hálózattal közvetett összeköttetés van, így Rimaszombaton át Tiszolccal és Tornaalján keresztül Rozsnyóval és Dobsinával, melyek a Gömör megyei nyers termények, jelesen a vas elszállítása végett épültek.

278 Ezen oldalpálya, azaz szárnyvonal Fülek mellett a sidi határban Gömör megyébe lép, és így kiterjedése is jelentéktelen.

279 A fülek-bánrévei szakasz engedélyokmánya a gömöri iparvasutakat helybenhagyó 1870. évi XXXI. tc.-ben foglaltatik. b. Az országutak Nógrád megye országutai között első helyen említendő a Vác-Kassa közt fekvő országút, mely az ötvenes években építtetett, s azóta jó karban tartatik. A megyében a váci Naszály [-hegy] tövénél vezet s számos nevezetesebb helyet, úgymint Balassa-Gyarmatot s Losoncot érintve a Pinchez tartozó Keresztúri pusztánál Gömör megyébe nyúlik. Ezen Nógrád megyei állami út Rétság mellett kétfelé ágazik, nevezetesen Jásztelki pusztától az egyik ág Ipolyság felé szakad s a bányavárosokig, jelesen Selmecbányáig terjed. 278 Tiszolc bányaváros, Tornaija, Feled és Bánréve falvak Gömör-Kishont megyében. Fényes, 1851. IV. köt. 204. p.; II. köt. 13. p.; I. köt. 86. p. 279 Sid falu Gömör-Kishont megyében. Uo. IV. köt. 26. p. 409