Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXVI. Nógrád megye közlekedési viszonyai - 1. Vízen - 2. Szárazon - b. Az országutak

A Losonc mellett levő elágazás Divény-Oroszi felé tart s Zólyom megyébe visz, azonban ez, a vele egyenkörű magyar állami vaspálya forgalma (vas, üveg, épületfa, gabona, bor, gyapjú, borszesz, túró, halina, posztó stb.) mellett különnemű jelentőségéből sokat veszített. A vác-kassai államút megyénkben fekvő részlete: a váci vámsorompótól Balassa-Gyarmatig 4 4/8 mérföld, Balassa-Gyarmattól Losoncig 4 6/8 mérföld, Losonctól a megye határáig 3 4/8 mérföld. Összesen 12 6/8 mérföld. Minőségét Fest Vilmos a Magyar Akadémia Statisztikai és Nemzetgazdasági Közleményei [-ben], 1865-ben, ekként írta körül:

280 Balassa-Gyarmaton és Losoncon a kőburkolat 538 öl, kőalapú országút 37 255 öl, kövecs országút 2 245 öl, építetlen vonal 13 94/4000 mérföld azaz 12 056 öl [hosszú]. Összesen 52 094 öl. Foganatba vett helyreállítások az utóbbi időkben: 3 350 öl hosszú hegy áthelyezése és újjáépítése Vác és Katalin közt, került 68 000 Ft[-ba]. 740 öl Jásztelek és Rétság közt, 800 öl Haraszti csárda és Losonc közt, 1140 öl Luka Potoka és Haraszti [csárda] közt, 550 öl a szalatnyai hegyen, 1 294 öl Vilke és Panyi-Daróc közt, 4 398 öl Rétság mellett, Hugyag és Pöstény között, továbbá Darócon és Balassa-Gyarmaton a Kormosi-hegyen, valamint Vilke és Dályó között történt új építés az Ipoly on levő híddal, [került] 290 998 Ft [-ba]. Nógrád megyében a rendetlenül készült kőalapú részek felszaggattattak és mintegy 19 078 öl hosszaságban jobbadán csak közerővel szabatosan átalakíttattak, költsége a rétsági hídépítéssel 5 295 Ft. Összesen 364 293 Ft. Számos híd, újjáépítés és áteresz, nemkülönben biztonsági karfa és reperálás nélkül, mely az egész vác-kassai államúton 1 855 ölet tett ki és 85 600 Ft-ba került. Fest Vilmos a Nógrád megyei államutakat elég nyomorúságosaknak festi, s az útvonalakon következő sürgős áthelyezéseket és újjáépítéseket említi: 7 396 öl természetes állapotban levő útszakasz Vadkert és Balassa-Gyarmat közt, költsége előirányozva 200 000 Ft, 800 öl a patvarci fasor mentén a Fekete-vízi hídtól. 2 600 öl Hugyag felé és innen, 1100 öl a szécsény-kovácsi útig, 160 öl a ludányi útmester járásában, 335 öl Dályó és Vilke között, [kerülnek] 187 000 Ft[-ba]. A 12 411 öl összesen 387 000 Ft-ba [kerül], mely tételek közül a Dályó és Vilke közt fekvő részlet a jelentéskor már foganatba vetetett. 280 Fest Vilmos (1815-1879) Jaroslavban született, tanulmányait Szomolnokon, Eperjesen, Miskolcon, Bécsben és Pesten végezte. Mérnökként részt vett a Duna vaskapui szabályozásánál, 1850-től a kassai kerület középítkezési és közlekedési ügyeinek vezetője, 1860-tól királyi építési felügyelő, 1867-től a Közmunka és Közlekedési Minisztérium osztálytanácsosa. 1845-től az MTA rendes tagja. Cikkei a Hetilapban, a Magyar Akadémiai Értesítőben, a Magyar Akadémiai Értesítő Mathematikai és Természettudományi Osztályában és a Statistikai és Nemzetgazdasági Közleményekben jelentek meg. Főbb művei: Az első és másodrendű görbék .... Buda, 1844.; A közlekedési művek és vonalok. Bp., 1873.; Temesi Reitter Ferenc emlékezete. Bp., 1876. Szinnyei, 1894.442. p. 410