Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIX. Nógrádi járás

Körtvélyesi csárda: Pencen kívül, Penchez hasonló. Legend: Falu, tót. Felső-Sápon felül, Kövesd mellett. Földje rossz, sárga­agyagos. Rétje kissé jobb. A szőlője, erde[je] szintén nem sokat ér. A határ felette nyomorult, miért népe elszegényedett. Közbirtokosság. Gróf Crouy. Lókos puszta: Az országút mellett, Rétság és Szendehely közt. Az egész [puszta] három majorból áll: az egyik Nőtincshez tartozik, Váchoz leg­közelebb van, a másik puszta Szántóhoz, s a harmadik Tolmácshoz tartozik, azokkal egyenlő. Kis-Maros: Falu, német. A Duna bal partján fekvő, kis, német község, melynek csekély határja elegendő termést nyújt, nevezetesen jók a ré­tek. A szántóföld agyagos és oldalos, mégis jó terméseket szokott ad­ni. Fő munkaága ezen község lakosainak a szőlő. Ezek munkáltatásá­val igen sokat fáradoznak s sok szép eredményt mutatnak fel. Leg­újabb időben azonban már nem bortermelésre használják a szőlőt, ha­nem gyümölcsképpen nagy keresetet űznek. Saját emberüket kiküldik Észak-Némethonba és feljebb (Berlin, Hamburg), ki odakint bevárja a vaspályán apró 20-25 fontos kosarakban érkező küldeményeket és ugyanott jó áron adja el. Vannak évek, midőn a szőlőnek mázsáját 20­25 Ft-jával adják el. E gyümölcsképpeni árusítás most már annyira űzetik, hogy itt és a környéken csak igen kevés bort szűrnek. Lakosai tiszták és munkásak. A visegrádi koronauradalomé. Migazzi erdei úri lak: Kis-Maros és Verőce közt, egy gyönyörű erdős táj­ban, kilátással a Dunára. Szántóföld nincsen hozzá, hanem az erdei nagyobb nyílások és laposok igen jó rétet képeznek. Ezen emeletes kastélyt Migazzi Kristóf hajdani váci püspök, a későbbi bécsi bíbornok érsek, a célból építtette, hogy a növendék papságnak nyári időben kü­lön és szabad helyük legyen, hol tanulmányaikat kissé szabadabb s jobb levegőben folytathatják. Jelenleg elhagyatva, egy erdőőrnek nyújt elegendő tágas lakást. A kastélyban egy kis kápolna is van. Nézsa: Falu, tót. Alsó-Sáp és Keszeg közt. Földje és rétje a középszerűnél jobb, szőleje s erdeje szintén jó. A nép munkás és összetartó! Blasko­vich családé. Nógrád: Mezőváros. Amint a Vácról Balassa-Gyarmat felé vezető igen jó, karbantartott országúton Szendehelyt elhagyjuk, Rétság felé menve balról, egy termékeny völgyben, regényesen emelkedik, a hajdani vár romja. Ez Nógrád vára, melytől a megye elnevezését nyerte. Már eb­ből is lehet következtetni, hogy e helynek egykoron előkelőnek és nagy tekintetűnek kellett lennie, minthogy a megye innét vette elneve­zését. Mezőváros lévén, utóbbi időben vásárok tartására nyert enge­délyt, s ez a körülfekvő helységekre nézve sok előnnyel bír. Határja részben sárgaagyagos, részben fekete talaj, helyenként a búzát is meg­305

Next

/
Oldalképek
Tartalom