Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVII. Losonci járás

1849. március 15-én éjjel a magyar gerillák a tornyokon lengő császári színű zászlókat leszedték, ezért a város lakosságát vették gyanúba. Harmadnapra ezen tett után a császári sereg számára tábornoki parancs következtében nagy szorgalommal készített bakancsokat ismét a vidéki gerillák vitték el a városból, ezért ismét a lakosságot vették gyanúba. Ezen tettek miatt, katonai fedezet mellett, vizsgálóbizottság küldetett Losoncra, a katonaság március 24-én érkezett meg, de Beniczky [Lajos] honvédezredes csapatja által ugyanazon napon a városból kiveretett. Ezen körülmény ismét a lakosság gyanúsítására adott okot, mert a császáriak azt állít[ot]ták, hogy a honvédeket és ágyúkat, melyek velük voltak, a templomokba elrejtve tartották, holott tudva lévő dolog volt, hogy ezek ugyanezen napon egyenest Rimaszombatból jöttek. Ugyanezen év július 30-án egy orosz csapat a Haller pusztán állomásozott, és ezek is gerillák által háborgatattak, azonban eredmény nélkül. Ezen orosz csapat Galicin orosz herceg vezérlete alatt 31-én Losoncra befordult, a piacon állást foglalt és a város hódolatát elfogadván, megelégedve ismét távozott. Azonban augusztus l-jén mintegy kilencven főnyi orosz gyalogság tíz tiszt felügyelete alatt, (mert betegek és gyöngélkedők nem jöhetvén a többi táborral), minden előleges bejelentés nélkül jöttek a városba. Ezek ismét a közel fekvő erdőségben elrejtett és rögtön berohant gerillák által megtámadtattak. És noha a városi lakosság fegyvertelen volt, a gerillák szerencsétlen működés [é]t nem gátoltathatta, az orosz hadsereg bosszúját a város ellen fordította és augusztus 7-én mintegy húszezer főnyi erővel a városba visszajött. Ezen katonaság eleje alig érkezett meg, már ki volt adva a rendelet, e csapatnak ötnapi élelmezése előállítása végett, mely nagy mennyiségű élelmiszerek kiállítása egy megyének is nagy időbe került volna! A város és lakossága megfeszített minden erőt, hogy a követelésnek eleget tehessen, mozgásban is volt minden ember, minden feltalálható élelmiszer lefoglaltatott s a katonaságnak átadatott; hogy a rendes élelmezés tovább nem folytathatott, oka volt a szabadrablás, mely még augusztus 7-én estvefelé kezdődött és tartott augusztus 9. napjának délutáni egy órájáig, midőn a város egyszerre több helyről szabad kézzel meggyújtatott! A rablás alatt kíméletlenül pusztult el minden, mit a katonaság rontani és magával elvinni képtelen volt! Ezen rablókatonaság rendes csapatokban, a tisztek vezetése alatt baltákkal, rudakkal, pörölyökkel ellátva iszonyú kárörömmel lepett el egy utcát, és megkezdőd [öt] t a zárt ajtók iszonyú ostromlása. Néhány perc alatt majdnem minden ház, bolt, raktár, továbbá szentegyház és iskolai épület be volt véve, melyekből a kíméletlenül megkínzott tulajdonos [ok] vagy felügyelők szeme láttára raboltak el mindent. Előttük szent nem volt semmi, személy és vagyon