Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVII. Losonci járás

egyaránt dühösségük áldozata lett. A várost erősen körülfogták, a me­nekülés lehetetlenné vált. A bennmaradt polgártársaink s a nők helyze­te kebellázító volt! A férfiak, rejtélyükben felkeresve, még alsóruháiktól is megfosztattak s különbség nélkül verettettek. A nőkkeli bánásmódju­kat pedig ezen valóban kannibális népnek, elmondani tilt a szemérem, nem kímélve még a legöregebb korúakat sem! Ezen példa nélküli dúlás nem volt elegendő, augusztus 9-én tudniil­lik, midőn már a lakosság testben és lélekben megkínoztatott, és leír­hatatlan fájdalmára néznie kellett, mint hordatnak elrabolt ingóságai, mi pedig nem vitethetett és társszekerekre fel nem rakodhatott, össze­romboltatott. Fényes nappal a város több oldalról felgyújtatott! A tűz bámulatos gyorsasággal végigfuttatta a várost, és hogy még érezhe­tőbb és pusztítóbb legyen, a házak belülről gyújtattak meg. Az össze­törött-zúzott bútordarabok szurokkal bekenettek, hogy a lángok annál veszedelmesebbek legyenek! így pusztult el a város ártatlanul, mert azon megtámadás augusztus l-jén a magyar szabadcsapatok által, a város tudta és beleegyezése nélkül történt, mit városunk legtekintélyesebb polgárai eleget bizonyí­t[ot]ták. Grabbe orosz tábornoknak csak egy felületes vizsgá[lato]t kel­lett volna e tekintetben tartania, és meggyőződött volna ezen állítás­ról, de e vad csoportnak dühe nem ismert határt, és Losoncnak el kel­lett pusztulnia! 1850-ben az év elején Kallina Arnold cs. k. biztos küldetett Losoncra a tények vizsgálatára, melyből kiderült, hogy a város lakossága ártat­lan volt. A kár, mely ezen alkalommal ugyanezen biztos úr által felvé­tetett, 1 750 579 pengő ezüstforintra rúgott! A kormány részéről meg­engedtetett, hogy az egész birodalomban segélygyűjtés eszközöltes­sék! Ugyan egy losonci lakosnak, lásd Kunszt János úr hazafias jóin­dulatának köszönhetem még következő sorokat, akinél is alantabb említett orosz tábornoki rendeletet eredetiben saját szemeimmel lát­tam és átolvastam. Az 1871-i október 22-én kiadott losonci hetilap, mely „Nógrád" név alatt ismeretes, következő sorokat hozza: „Majd idővel, amikor Losonc monographiájának megírására valami avatott toll vállalkozik, kétségkívül hasznát veendi az alább következő okmánynak is. Számosak vagyunk, kik a város 1849. évi gyásznapjai­ról tanúskodhatunk, látva elpusztíttatását. De kevesen ismerik ama rendeletet, melyet Grabbe orosz császári hadparancsnok a városi ható­sághoz küldött, és mely azon sarcot sorolja fel, mely a városra kivette­tett. Ennek birtokába néhai Stoszke Lajos úr által jutottam, aki, mint tudva van, a nevezett hadparancsnokhoz ment küldöttség egyik tagja volt és e reánk nézve nagy fontosságú okmányt magánál tartotta. El­279

Next

/
Oldalképek
Tartalom