Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVII. Losonci járás

egyaránt dühösségük áldozata lett. A várost erősen körülfogták, a menekülés lehetetlenné vált. A bennmaradt polgártársaink s a nők helyzete kebellázító volt! A férfiak, rejtélyükben felkeresve, még alsóruháiktól is megfosztattak s különbség nélkül verettettek. A nőkkeli bánásmódjukat pedig ezen valóban kannibális népnek, elmondani tilt a szemérem, nem kímélve még a legöregebb korúakat sem! Ezen példa nélküli dúlás nem volt elegendő, augusztus 9-én tudniillik, midőn már a lakosság testben és lélekben megkínoztatott, és leírhatatlan fájdalmára néznie kellett, mint hordatnak elrabolt ingóságai, mi pedig nem vitethetett és társszekerekre fel nem rakodhatott, összeromboltatott. Fényes nappal a város több oldalról felgyújtatott! A tűz bámulatos gyorsasággal végigfuttatta a várost, és hogy még érezhetőbb és pusztítóbb legyen, a házak belülről gyújtattak meg. Az összetörött-zúzott bútordarabok szurokkal bekenettek, hogy a lángok annál veszedelmesebbek legyenek! így pusztult el a város ártatlanul, mert azon megtámadás augusztus l-jén a magyar szabadcsapatok által, a város tudta és beleegyezése nélkül történt, mit városunk legtekintélyesebb polgárai eleget bizonyít[ot]ták. Grabbe orosz tábornoknak csak egy felületes vizsgá[lato]t kellett volna e tekintetben tartania, és meggyőződött volna ezen állításról, de e vad csoportnak dühe nem ismert határt, és Losoncnak el kellett pusztulnia! 1850-ben az év elején Kallina Arnold cs. k. biztos küldetett Losoncra a tények vizsgálatára, melyből kiderült, hogy a város lakossága ártatlan volt. A kár, mely ezen alkalommal ugyanezen biztos úr által felvétetett, 1 750 579 pengő ezüstforintra rúgott! A kormány részéről megengedtetett, hogy az egész birodalomban segélygyűjtés eszközöltessék! Ugyan egy losonci lakosnak, lásd Kunszt János úr hazafias jóindulatának köszönhetem még következő sorokat, akinél is alantabb említett orosz tábornoki rendeletet eredetiben saját szemeimmel láttam és átolvastam. Az 1871-i október 22-én kiadott losonci hetilap, mely „Nógrád" név alatt ismeretes, következő sorokat hozza: „Majd idővel, amikor Losonc monographiájának megírására valami avatott toll vállalkozik, kétségkívül hasznát veendi az alább következő okmánynak is. Számosak vagyunk, kik a város 1849. évi gyásznapjairól tanúskodhatunk, látva elpusztíttatását. De kevesen ismerik ama rendeletet, melyet Grabbe orosz császári hadparancsnok a városi hatósághoz küldött, és mely azon sarcot sorolja fel, mely a városra kivettetett. Ennek birtokába néhai Stoszke Lajos úr által jutottam, aki, mint tudva van, a nevezett hadparancsnokhoz ment küldöttség egyik tagja volt és e reánk nézve nagy fontosságú okmányt magánál tartotta. El279