Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIV. Műemlékek a megyében - 1. Pogányvár - 2. Régi várak és azok romjai - b. Füleki járásban
Salgó : Salgó-, Somoskő- és Zagyvavárak egy háromszegletet képeznek, melyek közül Salgó a legmagasabb. Ki építette légyen és mikor, azt nem tudni. Annyi bizonyos, hogy a csehek bejövetele előtt már állott. Azon időben háromszáz gyalogos szokott benne tanyázni. A csehek, Giskra hadai ezen várat elfoglalva, 1462-ben Mátyás király által kiűzettek, és magyarok kezében maradt. 1554[-ben] először foglalták el a törökök, és tartották. 1592-ben (sic!) Tieffenbach [Kristóf] és gróf Pálffy Miklós vezérek által, a füleki vár felszabadulása előtt visszafoglaltatott. 198 Hajdan egy nagy salgói uradalomnak fő helye lévén, a Balassa család, többek közt a híres lantos Balassa Bálint által uraltatott. Ennek halála után a királyi fiscusra szállt. Később ismét királyi adományul gróf Volkra birtokába került. Ennek magvaszakadtéban elébb a báró Szluha, később jeszeniczei Jankovich családra szállott. Végpusztulása valószínűleg 1592-be történhetett. Amit Petőfi Sándor Salgóról költött, az valóban nem egyéb költeménynél. Somoskő: Somos-Újfalutól mintegy negyedmérföldnyi távolságra egy magasabb bazalt kősziklán, Sátoros-hegy alatt fekszik. Első építkezési ideje nem tudatik. De hogy igen régi lehet, onnét gyanítható, hogy 1327. esztendőben először említtetik, amidőn tudniillik ezen vár Nógrád megye főispánja, Szécsényi Tamás birtokában volt. Később a Losonczi család birtokába került, és tartott a törökök bejöveteléig, minthogy egy Losonczi [Anna] nevű özvegyasszony birtoklása alatt került ezen vár a törökök birtokába ugyanazon időben, mint Divény, Kékkő és Fülek várak is elfoglalva levének. Bevették pedig a törökök Ungnád Kristóf várparancsnok gyávasága folytán, és tartották 1595-ig (sic!), mely időben halván a törökök a többi vár visszafoglalását Tieffenbach [Kristóf] és gróf Pálffy Miklós által, ezen kisebbszerű várat minden vérontás nélkül elhagyák. 199 1618[-ban] az ország rendje által ismét felszereltetett, és 1681-ben húsz Solt megyei várőr iderendeltetett. 1703 [-ban] a Rákóczi-forradalom alkalmával a királyi házhoz hűségesek itt húzódtak össze. Simegi Bene István lévén akkoriban a várparancsnok, de a vár csellel bevétetett és a bentlevők mind hadifoglyokká tétetvén Kassára hurcoltattak. Hosszú sok szenvedések után szabadlábra bocsáttattak. Egy ideig a gróf Forgách család birtokában is volt ezen vár minden hozzátartozandó területtel, de ismét a királyi fiscus kezére visszakerült. Ezen idő alatt, midőn tudniillik a kamara kezében volt, Ráday Pál bírta zálogban, ki is a várat végképpen elpusztítani nem hagyván, más hasznát nem vehette, cse198 1593-ban foglalták vissza Salgót Tieffenbach Kristóf és Pálffy Miklós csapatai. Nógrád vármegye, 1911.112. p. 199 Tieffenbach Kristóf és Pálffy Miklós csapatainak kezére 1593-ban jutott Somoskő vára. Nógrád megye története. I. köt. 158. p. 217
