Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 8. Kőszénipar - b. Nagy-kürtösi kőszénbánya

Kőszéntelep itt is, mint Salgó-Tarjánban, északnyugati hajlamban, mégpe­dig nagyon lejtősen elnyúlik. A kőszén felett egy körülbelül 1" vastagságú kő­szénpala (Kohle Schiefer) és afölött azután nagyszemű homok, mely oly nagy mennyiségben fedi a kőszenet, hogy helyenként ez 15-20 öl vastagságot ké­pez. A kőszén alatt pedig az agyag vagy 40 ölnyi vastagságú, mely alatt ismét kőszén vagyon, mely utóbbinak tartalma ekkoráig még ki nem kutatott. Az agyag tűzellenes téglakészítéshez alkalmatos. A homok pedig üveg­gyártáshoz igen alkalmazható lenne, minthogy ennek olvasztó anyaga oly dús tartalmú, hogy kísérletek nyomán 40% [-ot] mutat. Használtatik jelenleg is két üveghutában, nevezetesen a csábrágiban és balassa-hutaiban. 183 A kürtösi bányatelepen lelhető, ezen fentebb leírt és kitűnő minőségű ho­mok üveggyártáshoz igen alkalmatos helység lenne, előbb-utóbb fog is eh­hez vállalkozó akadni. De egy nehezítő körülmény riaszt még ekkoráig minden vállalkozót, tudniillik az útnak és általában közlekedési eszközök­[nek] felette rossz és elhagyatott állapotuk! Nevezetesen Zsélytől kékkői ha­tárig a föld kivált esős időben oly szívós, hogy minden legkönnyebb közle­kedés gátolva vagyon. Meg sem lehet bírálni, mi is légyen tulajdonképp oka, hogy ezen csekély hosszaságban Balassa-Gyarmatról Kassa felé vezető országút tulajdonképp miért hagyatott el ennyire? Az országúttól annak folytán a bányáig a tulajdonosok maguk készíttetnék az összekötő utat. A közbirtokossági bányát fentebb említett Mescha úr bírja haszonbérben, évenkénti 600 osztrák értékű Ft fizetésért. Ugyanezen bérlő és ugyan a bá­nyaterület tőszomszédságában mintegy 85 holdnyi birtokot örökáron meg­vásárolván, azon egy másik aknát nyitott, mely Istenáldás név alatt ismere­tes. A széntelep egy és ugyanaz, és minekutána utóbbi akna a közbirtokos­ságé [val] éppen szemközt ellenben nyittatott, hogy sem egyik, sem másik, sem légnyomás, robbanás, sem pedig netaláni vízfakadások által kárt szen­vedjen, célszerűnek találta az aknákat összeköttetésbe hozni. Elérvén ilyetén mindkét eshető veszedelemnek gátat vetetni. Ez történt 1872[-ben], és azóta egyik akna sem szenvedett sem csapódások (böse Wetter), sem pedig víz­torkolatok által semmit. A közbirtokossági bányában legveszedelmesebbek a duzzadások (Schnel­lungen), melyekről sem tudni, vajon a közbirtokosság részéről a faanyagok felhasználtatási fukarsága vagy a bányaigazgató, egyszersmint bérlő részé­ről való elhanyagolása az oka. De hogy az idővel nagy költségeket fog okozni, az már most is belátható nyilvánosság! Ára és fuvarbére Istenáldás-[akna] tol egyforma a Salvator mundi-[akna]­félétől, mert egyforma távolságba esnek az országúthoz mindketten. 183 Csábrág Hont megyében fekvő település. Hont vármegye 33-35. p. 208

Next

/
Oldalképek
Tartalom