Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XII. Iparintézetek és gyárak - 8. Kőszénipar - b. Nagy-kürtösi kőszénbánya

b. Nagy-kürtösi kőszénbánya Kőszén e határban már régi időben ismeretes volt, de ugyanazon okoknál fogva, mint Salgó-Tarjánban, hogy tudniillik a fa mindenkori tüzeléshez elegendő lévén a környékben, továbbá szomszédságában semmiféle gyárak nem levének, közlekedés pedig felette rossz, nem találtattak vállalkozók a bányafelnyitáshoz. A nagy-kürtösi közbirtokoság, mint földesuraság, ilyetén nem tudta sem a telep tartalmát, sem pedig a kőszén minőségét. Mescha Andor, volt szokolyai bányaigazgató Hont megyében, lőn figyelmetessé téve ezen itt fekvő kincsről; amint hazánk ipara emelkedni kezdődött, célszerűnek tartá ezen kőszéntelepet műtanilag átvizsgálni.

182 Ennek folytán ugyanezen bánya 1859 novemberében megnyittatott. Az első aknát „Salvator mundi" név alatt nyitotta meg, a szén maga nem annyira barnának, mint inkább jó megérett lignitnek mondható. A réteg vastagsága hétlábnyi. Térmértékre pedig ezen terület mintegy 42 magyar holdra (per 1200 a öl) tehető, és így ezen bányában létező kőszén körülbelül 10 millió mázsát tartalmazhat. Mint már fentebb említ [et] tem, hogy a szén még nem tökéletes, és így gőzgépeknél, nevezetesen gőzkifejtéshez nemigen alkalmatos, mégis közönséges tüzeléshez, továbbá kovács- és hason műhelyi tüzelésekhez igen jó és a vidékbe igen használtatik. A jelenlegi évi fogyasztás 20 000 mázsára tehető, mint ez a vezetett számadásokból kitűnik. Ára bécsi mázsájának helyben 30 kr, fuvardíja pedig Balassa-Gyarmatig 10-14 kr, fejtése, emelése és kihordása 25-28 kr-ba kerül. Műtanilag két helyen elemeztek: Bécsben a Geológiai Intézetnél, és Selmecbányán a Bányászati Akadémiánál. Ezen vizsgálatok a következő adatokat nyújtották: Bécsi Geológiai Intézet Selmecbányái Bányászati Akadémia Víztartalom 1490 1277 Lángoló gáz 2 858 3102 Szénmaradvány 3 717 5 330 Hamu 290 291 Olvasztott ólomrész 1645 Eszerint 1 410 mázsa kőszén hasonlítható egy bécsi öl 30" lágyfához. I»

2 Mescha Károly András (1826-1886) 1853-1854 között bányatisztként dolgozott a Börzsöny-hegységben. 1857-ben a Hont megyei szokolyai vaskőbánya tulajdonosa lett. Ugyanezen évben házasság révén Nagy-Kürtösre került. 1859-ben nyitotta meg a nagykürtösi kőszénbányát, 1879-ben létrehozta a nagy-kürtösi üveggyárat is. Uo. 588-592. p. 207